Kaposvári jegyzetek – Találkozás egy futóművésszel

2015. november 10. 19:18 (kedd) /

Júliusban Kaposváron tartották meg a KITÁSZ, (Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szervezete) ez évi vándorgyűlését.  Jövőre mi aradiak fogjuk ezt megrendezni.

Az egyik délután a város sétálóutcáján siettem egy találkozóra. Ahogy elmentem egy terasz előtt, egy asztalnál ősz hajú, kopaszodó, szakállas férfit láttam, olyasforma szakállal, mint amilyet Kett Groza János visel. Nem voltam teljesen biztos benne, hogy ő az, de mindenesetre köszöntem neki, s a férfi kedvesen visszaintett. Megálltam egy pillanatra, biztos ami biztos, gondoltam, nehogy szégyenben maradjak, hogy távol, idegenben nem veszek figyelembe egy ismerőst, bementem a teraszra és kezet fogtam vele. Akkor már, közelről láttam, hogy nem az, akire gondoltam, így hát bemutatkoztam. Ő is mondta a nevét Csorba Simon László. Alig tudtam elmondani, hogy egy aradi festővel tévesztettem össze, maga mellé ültetett, és elindult egy meselavina. Közben megkerestem a telefonomon Kett fényképét, és megmutattam kivel is tévesztettem össze.

Csorba elmesélte, hogy nemesi és művészi családból származik – apja volt nemes, anyja Szinnyei Merse-leszármazott. Édesapja orvos volt, ő építette fel azt az épületet, amit a szocializmusban államosítottak, és amiben ma is a megyei korház működik. A családi mesterséget folytatva, orvosi egyetemre iratkozott be, de egy asszisztensnővel történt afférja miatt kidobták. Egy évre egy állami mezőgazdasági vállalathoz helyezték, s csak azután folytathatta tanulmányait. Az igazgató rendes ember volt, mert igaz hogy a lóistállóba helyezte a fiatalembert, de nem ganét hányni, hanem festeni, lovakat, lószerszámokat kellett festenie. Akkor már tudta, hogy az orvosi egyetem helyett a képzőművészetre fog iratkozni, és hogy Barcsay Jenő fogja vizsgáztatni, a Művészeti anatómia könyv szerzője, és egész nyáron az ő könyvét tanulmányozta, azután festette a lovakat. Ősszel még egy kiállítás is összejött a lovas képekből, amit Barcsai is meglátogatott, s azt mondta: „Ez a festő az én tanítványom”. A kiállítás rendezője bizonygatta, hogy nem hogy Csorba nem tanult eddig festészetet, de van a vérében valami festői ér. Barcsay nem akart hinni neki. Azt mondta hozzátok ide ezt az embert. Beszélgetésükből kiderült, hogy a mester könyvéből tanult, s ezért fedezte fel stílusának nyomait Simon képein. Egy egész életre szóló barátság alakult ki közöttük.

Egy másik érdekes meséje a futásról szólt. El lehet mondani, hogy olyasmi volt a 90-es években az új ismerősöm, mint Forest Gump, sőt még több, futóművész. Először Párizsból szaladt haza 28 nap alatt, de aztán a Bajkál-tóig is eljutott. Aradon is futott.  (Akinek van kedve, a Nyugati Jelenben megkeresheti a róla szóló tudósítást). Szerinte ,,a test legyőzése a lélek felszabadulásának a kulcsa” , s a futás összekapcsolódik a műveszettel is. Többnyire egyedül futott, szponzora sem igen volt, de mindig volt, aki befogadta, enni adott neki. Az is előfordult, hogy kirabolták, autóval elütötték. Úti élményeit 12 kötetes Rajzolt filozófiák c. könyvében örökítette meg.

Azt is elmondta a maratoni, vagy hosszú távfutók úgy tudják összpontosítani, kihasználni minden erejüket, hogy egyfajta hormon szabadul föl a testükben a nagy erőfeszítés miatt. Ezt a hormont a hit, a bizalom termeli meg az olyan emberekben, akik bíznak a sikerben.

Voltak nehéz időszakok is az életében, ritkán, de voltak sikeres évei is. Pl. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, de volt hajléktalan is, pszichiátriai szanatóriumba beutalva stb. Pár hónap hajléktalanságát akkor hagyta abba, amikor egy parkban egy padon ülve egy kóbor kutya telepedett mellé, amelyik pont olyan büdös volt, mint ő. Akkor hazament. A pszichiátrián nem ült tétlen, hanem társai gyógyításán fáradozott, és olyan sikereket ért el, hogy végül is elvégzett egy kurzust, és diplomája is van, sőt most is evvel foglakozik, mégpedig egy saját maga kidolgozott módszer alapján, aminek neve is van: művészetterápia. Erről is mesélt vagy félóra hosszat, de én most meg sem próbálom leírni a módszerét, hanem megadom a youtube címet: ,,Ritus labirintus”, amelyen megnézhető több  film is az általa végzett kezelésekről. Van egy olyan, amelyen egy addig teljesen zárkózott fiatalember a kezelés végén aktív, más csoportokat vezető embert lett.

Még mesélhetnék, de megállok. Az írás végeztével arra gondolok, hogy ha össze tudunk egyeztetni egy programot, meghívom Aradra előadást tartani, amelyre Kett Groza Jánost is meghívnám – azt hiszem, senki sem unatkozna a találkozón.

S még valami, nemrég kaptam egy levelet tőle, amelyen meghív, hogy partnerként vegyünk részt egy pályázatán, 2016-ban Abaligeten, Pécshez közel fogad és kezel külhoni magyar fiatalokat is.

Jankó András

 

Hozzászólások