Kedves szóval kínálgatták portékájukat

Hangulatos adventi forgatag kerekedett advent negyedik vasárnapján a dévai Szent Antal-plébániatemplom udvarán, ahol az Apró Kezek Műhelyének szervezésében immár harmadik alkalommal rendeztek Ferences Vásárfiát. A hittanos gyermekek, a helyi kézművesek már reggeltől kedves szóval kínálgatták portékájukat. S az érdeklődés sem maradt el: templomból kifele jövet mindenki megcsodálta a sok szép terméket, és vásárolgattak is szívesen. A legnépesebb csapat az Apró Kezek Műhelyének standja mögött sorakozott. „Örömöt jelent a gyermekeknek, hogy értékelik a munkájukat. Hétről-hétre minden szombat délelőtt lelkesen dolgoznak a plébánia keretében működő Apró Kezek Műhelyében, és igazán egyszerű és nagyszerű termékeket sikerült készíteni. Ez a műhely egy olyan hely, ahol sokféle ötletet ki lehet próbálni, lehet tévedni is, megtanuljuk kijavítani a dolgokat. Bár törekszünk a pontos, szép munkára, a cél a nem feltétlenül tökéletes termék, hanem a közösségi élmény, a munka örömének megtapasztalása. Azért indítottuk ezt a műhelyt, hogy a gyermekek, ha csak heti pár óra erejéig is, de ne a telefonjuk képernyőjét simogassák, hanem tapasztalják meg saját kezük ügyességét, fejlesszék azt maguk és társaik örömére. Ajándékot készítettek családtagjaik számára és a vásárba is. Örömmel kínálgatják, és úgy döntöttek, hogy minden vásárlónak egy kis meglepetést csempésznek a csomagjába” – meséli Kun-Gazda Kinga-Viola magyar szakos tanárnő, az Apró Kezek műhelyének vezetője. Hálásan említi a műhelymunka kapcsán Sebestyén ferences testvért, aki gondosan kialakított asztalosműhelyben dolgozik a gyermekekkel, csodás alkotásokat készítve fából. És igazán nagyszerű termékeket készít a gyermekekkel Fodor Éva is, aki papírfonatból kanyarít szebbnél-szebb díszeket, kosarakat. Az Apró kezek műhelyének standján sok ötletes ajándék sorakozik: papírból, nemezből, fonálból, filcből... Többnyire újrahasznosított anyagokból, magyaros motívumokkal díszítve. De készült a műhelyben ízletes mézeskalács is, és a gyermekek gondosan csomagolták a Sárközi Annamária felajánlotta házicsokoládét is, amiért külön köszönet jár a készítőnek.  „Nem egyszerű hétről-hétre kitalálni valami újat a gyermekeknek, ami motiválja őket. De néha az iskola folyosóján is megállítanak, hogy kérdezzék, mit fogunk ügyeskedni a hétvégén. Ez viszont nekem, meg a műhelyvezető társaimnak jelent olyan motivációt, ami hétről-hétre lendületet ad. És külön meg szeretném köszönni Bonaventúra testvér hozzáállását. Aki valóban mindenben támogat. Hiszen egy ilyen műhely működtetéséhez helyiség kell, felszerelés, fogyóeszközök, alapanyagok. Köszönet, hogy mindez megvan!”

Miközben az Apró Kezek standjánál beszélgetünk, csendes karácsonyi zene szól. Varga Csaba dévai gitártanár első ízben vállalt szabadtéri fellépést egy adventi vásáros forgatagban. Ujjai ugyan kicsit elgémberedtek, a hirtelen megérkezett csípős hidegben, de a dalok nem csupán az ő szívét melengették. Igazi karácsonyváró hangulatot varázsoltak a térre. A kézműves termékek is hasonló hatással bírtak. A Fodor Éva készítette szépséges papírkosarak, díszek, Horváth Erika illatos szappanai, Demeter Annamária horgolt sapkái, kesztyűi, és a szintén általa kínálgatott kisóvodás-termékek, Pénzes Emese mesebeli szép horgolt díszei, Erdős Csilla mandala-díszítésű tárgyai, Daradics Annamária kedvelt levendulatermékei, Zsók Etelka karácsonyi díszei mind-mind ünnepre hangolták a vásár látogatóit. Úgyszintén az egyháztanácsosok kínálta illatos, forró tea és a régi telek hangulatát idéző zsíros kenyér.

Aki a Ferences Vásárfián megfordult, nem csupán tarisznyáját rakhatta tele ötletes, jó szívvel készült ajándékokkal, de a lelke is feltöltődött. És talán tett egy lépést Betlehem felé.