Ki vállalná fel anyagi támogatását?

Vészharangot kongatott meg Petru Mărginean, a SMURD mentőszolgálatot működtető Hunyad megyei Salvital egyesület elnöke. Csütörtökig 840 000 lejt kell befizetniük az államkasszába az alkalmazottak egészségügyi járulékaként, jelenleg viszont a Salvital kasszája kong az ürességtől. Egyre több önkormányzat lép ki a Salvital egyesületből, 2020 januárjában már csak 41 önkormányzat maradt tag a tíz évvel ezelőtti 64-ből. Még szerencse, hogy kisebb városok és községek léptek ki, Déva és Petrozsény polgármestereit sikerült meggyőzni, hogy ne tegyék, a két város a Salvital legjelentősebb anyagi támogatói közé tartozik, pontosabban a második, illetve a negyedik legnagyobb. A 23 önkormányzat kilépése révén a tagdíjakból származó bevétel még így is évi 480 000 lejjel csökkent, ami jelentős érvágás a Salvital számára.

A Mărginean révén még 2006-ban, országosan másodikként létrehozott Salvital egyesület 80 fővel működik jelenleg a megyében, s 8 mentőegységet üzemeltet. Önkéntes csatlakozás alapján korábban jóformán valamennyi megyei önkormányzat és a megyei tanács is tagja volt az egyesületnek, működését azok tagdíjaiból biztosították. Időközben azonban az ország szinte valamennyi megyéjébe megalakult a SMURD-szolgálat, melyet – öt megye kivételével – mindenütt a belügyminisztérium működtet a megyei katasztrófavédelmi szolgálatok (ISU) keretében. Az önkormányzatok erre hivatkozva lépnek ki, „miért fizetnének azért, amiért más megyékben nem fizetnek” címen. Hunyad megyében is hasonlóra törekedtek, maga a Salvital például 7-szer kérvényezte 2014 óta, hogy az életmentő szolgálatot vegye át a belügyminisztérium, eddig azonban csak ígéreteket kaptak erre vonatkozóan, konkrét megoldás nem született.

A Hunyad megyei parlamenti képviselők szerint az átadásról szóló törvénytervezet napirendre kerül a februárban kezdődő parlamenti szesszióban. A jogi procedúrák azonban elhúzódnak, ha a parlament már februárban elfogadja a törvényt, a megyei ISU akkor is csak augusztus–szeptemberben veheti át legkorábban a Salvitalt. Addig viszont biztosítani kell valahogy a működési költségeket: az önkormányzatok tartsák be önkéntesen vállalt kötelességeiket és fizessék be tagdíjakat, ahelyett, hogy kilépnének a Salvitalból – hangsúlyozza Mărginean. Főleg, hogy a tagdíj nem is olyan elviselhetetlen az önkormányzatok számára, nagyából lakosonként 5 lej. A Salvital működtetése éves szinten olyan 4,8 millió lejbe kerül, aminek oroszlánrésze a paramedikusok bérére megy. Egy paramedikus olyan 2000 lejt keres meg tisztán havonta, kb. feleannyit, mint az ISU kötelékébe tartozó kollégáik más megyékben ugyanazért a munkáért.

Mărginean azonban még jelentősebb hozzájárulást szeretne kieszközölni a még Salvital-tag önkormányzatoktól, hogy nettó 3000 lejre emelhessék a paramedikusok havi bérét. Ehhez viszont az önkormányzatok lakosonként 10 lejre kellene növeljék tagdíjukat, amivel választási évben nem minden polgármester ért egyet. Főleg, hogy a Salvital továbbra is a megye egész területén végzi életmentő tevékenységét, azon önkormányzatok területén is, amelyek már kiléptek. A bennmaradó önkormányzatok vezetői szerint a kilépők nem járnak el tisztességesen sem a többiekkel, sem a lakossággal szemben, a kilépők viszont az államra mutogatnak. Közben a Salvital a csőd szélén táncol.