Kirándulás a múltba

2017. október 17. 16:14 (kedd) /

Hétfőn (október 16-án) reggel izgatottan gyülekeztünk az iskolában, hiszen kirándulni mentünk. Egy régi, kedves ismerősűnk, az idén 10 éves Pro Pir Kult Egyesület meghívására ellátogattunk Tornyára, hogy megtekintsük a Suttyák András és Tóth Piroska által megálmodott és létrehozott tájházat.

Ragyogó napsütésben értünk a helyszínre, ahol a ház udvarában a házigazdák népviseletbe öltözve, nagy szeretettel fogadtak bennünket. Hangulatkeltésként a gangon öreg bábu-házaspár morzsolta a kukoricát, sok régi szerszámmal körülvéve. A népes (több mint félszáz) gyereksereg lelkesen vette birtokba a portát. Csoportokban sorra megtekintettük az összegyűjtött mezőgazdasági, állattenyésztési, háztartási eszközöket az udvaron, az ólakban, a tornácon és a házban. A tanórákon a mesékben, leírásokban előforduló szavak életre keltek, tapinthatóvá váltak. Egy kis időre visszamentünk az időben, úgy éreztük, hogy nagymamánál, vagy dédinél vagyunk vendégségben. Láttunk vetett ágyat, bölcsőt, petróleumlámpát, viseleteket, írásos falvédőket, régi edényeket, bútorokat, rengeteg régi tárgyat. A kérdések egyre zúdultak a házigazdákra, s ők türelmesen válaszoltak mindenkinek. Közben a tévések is megérkeztek, így egy filmforgatás szereplői is lehettünk. Az udvaron megcsodáltuk a kemencét, a nyári konyhát az összes konyhai eszközökkel, majd az ólakba is betekintettünk, ahol szárnyasokat, bárányokat és még nyulat is láttunk.

A gyermeksereg legnagyobb örömére, bekapcsolódhattunk a munkákba is. Volt szövés, fonás, kukoricafosztás, morzsolás kézzel és morzsolóval. Sikerült leürítenünk a szekeret és a jószágoknak is összegyűlt az eledel a lemorzsolt kukoricából. Ezután a kukoricacsutkából és a csuhéból kézműveskedtünk. Készültek a csutkababák, a virágok és egyebek, épült a magas csutkatorony. A szorgos munkát Piroska néni és Bandi bácsi paprikás, hagymás zsíros kenyérrel és szőlővel jutalmazta. Lehetett még horgászni, focizni a nagypályán és sokat mozogni a ragyogó, őszi napsütésben.

Sok mindent tapasztaltunk és megtanultuk azt, hogy hagyományainkat meg kell becsülni, hogy azok ne merüljenek feledésbe.

Búcsúzás előtt a Csiky Gergely Főgimnázium másodikos és harmadikos kisdiákjai még egy meglepetésben részesültek: a meseházból botos cukorkát kaptak a háziasszonytól. Énekkel búcsúztunk, és miután megköszöntük a szíves vendéglátást, élményekkel telten indultunk haza.

Az 55 kisdiák és tanítóik – Khell Jolán és Khell Levente – ezúton is köszönik a vendéglátóknak ezt a csodaszép, emlékezetes napot.

K. J.

Hozzászólások