Kiútkeresés az egészségügyi és gazdasági válságból

Amint mai lapszámunkban arról röviden beszámoltunk, az aradi Continental Fórum Szálloda Goldiş Termében tartották meg a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Szövetsége szervezte, az Európai Unió Szociális Alapja finanszírozta Humántőke 2014–2020 programnak a kiértékelőjét. Miután Mihaela Breaz, az aradi kirendeltség menedzsere köszöntötte a prezídiumban helyet foglalókat, Florin Jianu elnök a kis- és közepes vállalkozóknak az utóbbi évben elhatalmasodott járvány miatti stagnálásáról beszélt. Míg 2019-ig évente országos szinten 140-150 ezer kis- és közepes vállalkozás alakult, 2020-ban a jelzett szám mintegy 20%-kal csökkent. Ezzel együtt a vállalkozók részéről dicséretes, hogy a hangsúlyt a munkahelyek megtartására helyezték, ami magas fokú felelősségtudatra utal. Ha visszatekintünk a 2008–2010 között gazdasági válságra, EU-szinten mintegy 12 millió munkahely szűnt meg. A kimutatások azt is bizonyítják, hogy a kis- és közepes vállalkozások a legrugalmasabbak, a leghamarabb alkalmazkodnak a kialakuló gazdasági helyzethez. Éppen ezért dolgozták ki az Export-útlevél című projektet, hogy a kis- és közepes vállalatok megpróbáljanak nemzetközi szinten, az exportált termékeik jóvoltából érvényesülni. E tekintetben, a nyugati régiókban lévő vállalatok nagy előnyben vannak, hiszen Magyarország, illetve Európa nyugati része felé könnyebben építhetnek kapcsolatokat, terjeszkedhetnek. A kidolgozott projekt kiterjed az üzleti kapcsolatépítés részleteire is. A vállalkozókkal történt beszélgetések során felmerültek a külföldi üzletkötés bonyodalmai, s ezek terén is próbálnak eligazítást nyújtani. Mind elmondták, az exportőrök számára összeállítottak egy útmutatót, amely alapján versenyt is szerveztek. A legjobban szereplő 40 kisvállalkozót ausztriai tapasztalatcserére viszik. A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozók Országos Szövetsége aktív tagja az Európai Unió hasonló szervezetének, de Unión kívül is számos ország hasonló szervezetével ápol jó kapcsolatokat. Tevékenységét a tagok online is követhetik, a vírusjárvány közepette is biztonságban tájékozódhatnak – összegezte mondanivalóját Florin Jianu országos elnök.

Iustin Cionca, Arad Megye Tanácsának az elnöke örömének úgy vélte, a fórum motorja lehet a megyebeli gazdasági élet bővülésének, fejlődésének. Arad megye gazdaságénak a 2020 februárja és 2021 februárja közötti helyzetét véve figyelembe, az 6,9%-os fejlődést mutat. Arad megye elég jól átvészelte a járványhelyzetet azzal együtt, hogy 2020 áprilisában és májusában tapasztalni kellett a gazdasági mutatóknak az 1/3-os zsugorodását a jelzett év februári adataihoz viszonyítva. Ha az 1000 lakosra jutó hazai kis- és közepes vállalkozásokat vesszük figyelembe, Románia elmarad az európai átlagtól, ezért azt kívánta, hogy azok oda fejlődhessenek, hogy felszippantsák azt a munka nélkül maradó réteget, amely egyes külföldi nagyvállalatoknak a kivonulása esetén jelentkezhet. Sok olyan terméknek az előállításáról lemondtunk, amelyeket Kínából olcsóbban hoztunk be, állította Cionca, aki szerint a kisvállalkozók ezen a téren is szóhoz juthatnak.

Lazăr Faur alpolgármester kitért a gazdasági élet jelenleg legnagyobb kerékkötőjére, a koronavírus okozta válsággócra. Maga ennek a felszámolásán dolgozik, ezért felkért minden résztvevőt: igényeljék a védőoltást, beszéljék rá a családtagjaikat, az ismerőseiket is, mert a fertőzésnek a felszámolása lehet a társadalmi, kulturális és gazdasági élet újraindulásának, fejlődésének a záloga.

A prezídiumban helyet foglalók után szót kért egy építkezésben érdekelt magánvállalkozó is, aki azon véleményének adott hangot, hogy a kisvállalkozóknak az anyagi támogatását nagyban gátolják a bankok, amelyek komoly garanciákhoz kötik a hitelek folyósítását.

A vállalkozót Florin Jianu elnök megkérte: a konferencia után maradjon helyben, hogy megbeszélhessék mindazokat a kézzelfogható teendőket, amelyek rugalmassá tehetik a támogatásoknak a folyósítását.

Az Export-útlevél, Humántőke Program kiértékelője állófogadással, beszélgetéssel zárult.