Konkrét javaslatok és sültgalamb-várás

Jóllehet az első év a várakozáson felüli sikernek örvendett, 77 közös rendezvényen több mint 4000 személy és 40 intézmény, szervezet vett részt (23 Kovásznából és 17 Hunyadból). 

Az egybegyűltek az együttműködés kibővítéséről tanácskoztak a szombati vajdahunyadi értékelő konferencia második részén, amelyen immár csak a Hunyad megyei magyarok vettek részt, miután a székelyföldi vendégek – és a Hunyad megyei politikusok – Őraljaboldogfalvára utaztak.

A kérdés azonban kétféle, sőt, háromféle megközelítést hozott felszínre. Wersánszki Eduárd Petrozsényból és Dezméri István Petrilláról jónak látnák, ha a Zsil völgyét, különösképpen Petrozsény térségét jobban belevonnák a háromszékiekkel közös rendezvényekbe. Ács Éva, a petrozsényi Jézus Szíve Kollégium igazgatónője nemcsak Petrozsényt, hanem Lozsádot, a Szászváros környéki, nehezen megközelíthető mostoha sorsú magyar falut is. Kétségtelen, az egy év alatt Déván és Vajdahunyadon több rendezvény volt, mint a bányavidéken, különösen Petrozsényban. Nyilvánvaló, hogy a Zsil völgye – ahol a Hunyad megyei magyarság több mint egyharmada él, s ahol a legaggasztóbb a beolvadás – nagyobb mértékben kellene részt vennie a szórvány–Székelyföld programban.

A petrozsényiek és petrillaiak álláspontja mégsem talált túl nagy visszhangra. Bevonni, azaz mások vonják be őket? Vagy inkább maguk a petrozsényi és petrillai magyarság elöljárói kellene megszervezzék a közös rendezvényeket? A Háromszék néptáncegyüttes például szívesen lépne fel Petrozsényban is, ha a helyiek megszervezik, mondta Babos Aranka, a vajhadunyadi RMDSZ elnöke, a szombati rendezvény házigazdája, aki személyesen több közös programot szervezett. De azt mégsem várhatják el, hogy Déváról vagy Vajdahunyadról szerezzenek termet, gondoskodjanak a háromszékiek elszállásolásáról és ellátásáról! Mindezeket bizony maguknak a petrozsényieknek kell elintézniük.

Hasonlóképpen vélekedett Gáspár-Barra János, a dévai Dél-Erdélyért Kulturális Egyesület képviselője, leszögezvén: a politikusok kitaposták az utat, a civil szervezeteken a sor, ezek kell kapcsolatot teremtsenek a háromszékiekkel. Ne várják a sült galambot a politikusoktól.

Az eszmecserén azonban nemcsak petrozsényi óhajok, hanem konkrét javaslatok is voltak. Zsargó János vajdahunyadi református lelkipásztor például közös nótaestet javasolt, Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke a szervezésből is részt vállal, jelezvén, hogy a jövőre tervezett gasztronómiai fesztiválra a kovásznaiakat is meghívják.

Széleskörű egyetértésnek örvendett Koppándi Zoltán lupényi unitárius lelkipásztor javaslata a megyei szintű egyeztető fórum létrehozásáról, amely a Hunyad és Kovászna közötti információ-áramlásért lenne felelős. Háromszéken Demeter László és Nemes Előd személyében két ember is koordinálja az ottani szervezetek kapcsolatát, Hunyadban viszont még nincs ilyesmi. Eme egyeztető fórum jelezheti a többieknek is, ha valamelyik kovásznai szervezet Hunyadba készül, hogy ők is elhívhassák, s az esetleges egy fellépés helyett több fellépéses turnét szervezzenek.

Deák Piroska dévai tanárnő 3 fontos javaslatot tett, noha ezek inkább az itteni magyarság belső szervezésére vonatkoznak, mintsem a Hunyad–Kovászna kapcsolatra. Helytörténeti kör korábban működött már, mely révén a magyarság megismerkedhetett saját megyéjükkel, de objektív okok miatt az utóbbi időben már nem működik. Felélesztésére kétségtelenül szükség lenne. Akárcsak a magyar temetők feltérképezésére és a kiemelkedő személyiségek sírjainak gondozására. A Mátyás király kolozsvári szobrának újjáavatására viszont lehetne közös kirándulást szervezni, ahogy a dévai tanárnő javasolta.

Hasznos ötletek tehát vannak, talán az egyeseknek sikert hozó szervezési kétség is átszáll azokra, akik elvárják, hogy szájukba repüljön a sült galamb.