Vasárnap, március 13-án Babucs Zoltán hadtörténész tartott – néhány fő híján teltházas – előadást a Jelen Ház dísztermében, „Kossuth Lajos azt üzente…” Az 1848/’49-es szabadságharc honvédserege címmel. Az est szervezői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, a házigazda Borbély Zsolt Attila volt. A rendezvény a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz című program része.
Babucs Zoltán Magyarország egyik legelismertebb hadtörténésze. Több mint 200 tanulmányt és tudományos cikket publikált, emellett 19 könyv szerzője vagy társszerzője. Fő kutatási területei a Magyar Királyi Honvédség és az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc története, valamint a jászkunok és székelyek katonáskodása. Vasárnap este, a forradalom kitörésének évfordulójához közeledve a honvédseregek felépítéséről és felszereléséről, továbbá a különböző hadosztályok jellegzetességeiről beszélt az aradi közönségnek.
„Mint minden magyar hadtörténésznek, nekem is szívügyem ‘48–49, hiszen ez volt talán a legszebb mozzanata a magyar hadtörténelemnek. Én jászberényi születésű vagyok, ennek köszönhetően a jászkunsági alakulatok történetével foglalkozom, nemcsak ebben az időszakban, hanem az első és a második világháború alatti korszakban is. Amit érdemes tudni, hogy 1849-ben, az aradi vár ostrománál többek között öt század jászkunsági huszár is részt vett az ostromseregben, ők hiúsították meg a várbeli kitöréseket. […]
Aradon nemcsak tüzérseregek voltak, hanem két honvédzászlóalj is, akikről nem beszéltem az előadáson, de most megemlíteném. Itt volt a 29. és az 58. honvédzászlóalj, melyek nagyrészt újoncokból álltak. És ha Aradról van szó, hozzátenném, hogy az embereknek erről a városról először a Magyar Golgota ugrik be. Szerintem ebben a legszégyenletesebb dolog az, hogy a nálam fiatalabbak nem tudják felsorolni az aradi vértanúk nevét. Ezeket egykor az egész ország (és nem csak) fújta” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Babucs Zoltán hadtörténész.
Hozzászólások