Közös erővel a SzórványÉRt

Erdély különböző tájairól érkezett pedagógusok és politikusok gyűltek össze hétvégén Déván, a Téglás Gábor elméleti líceum aulájában szervezett, SzorványÉRt elnevezésű konferenciára.

Együttesen sikeresebb

Rengeteg hasznos dolgot tanulhatunk meg egymástól, mások tapasztalatából merítve könnyebben megoldhatjuk saját problémáinkat, fogalmazta köszöntő gondolatait a társszervező Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A szórványban élő magyarok ugyanis hasonló problémákkal szembesülnek, noha nyilván a helyzet térségtől és helyi adottságtól függően eltérő is lehet. Sajnos még mindig előfordul az a téves elképzelés, hogy románul jobban érvényesül a diák, ezzel mindenütt szembe kell nézni a szórványban, mondta Csatlós Zsófia társszervező, a Hunyad megyei RMPSZ elnöke.

Holott magyarul is nagyszerűen lehet boldogulni, még a szórványban is, igaz, hogy több munkával, ahogy a Hunyad megyei példa is bizonyítja, jegyezte meg Pogocsán Ferdinánd, Déva alpolgármestere. Balogh Csaba iskolaigazgató köszöntője után Máté Márta, Hunyad megye főtanfelügyelő-helyettese az itteni magyar oktatás történetét mutatta be a Fehér, Szeben, Brassó, Kolozs, Hargita, Beszterce-Naszód, Arad, Temes, Krassó-Szörény megyékből, illetve Bukarestből érkezett vendégeknek. Az utóbbi húsz évben létrejött a dévai Téglás iskola, a magyarság pozíciói megerősödtek a tanügyi és közigazgatási intézményekben, sajnos a diáklétszám jelentősen csökkent, s emiatt több magyar tagozat megszűnt.

Lászlóffy Pál, a romániai magyar pedagógusszövetség (RMPSZ) örökös tiszteletbeli elnöke a magyar oktatás dicső múltját és nemzeti értékőrző jelentőségét ismertette, Burus Siklódi Botond RMPSZ-elnök pedig az általa vezetett szövetség hármas feladatát ismertette. Az iskolaszervező, amolyan állami feladat mellett, a szakmaiság és a közösségi összetartás kiemelt szerepek a pedagógusszövetség számára.

Mi is a szórvány?

Rengeteget beszélünk a szórványról, annak pontos megfogalmazása azonban igen eltérő. Csatlós Zsófia például ügyes számítógépes programot alkalmazva kikérte az egybegyűltek véleményét a szórványhoz kapcsolódó szavak kapcsán, ami érdekes eredményeket hozott. A csíkszeredai Köllő Zsófia nyelvész pedig a szórvány szó nyelvtani jelentéséről és értelmezéséről tartott érdekes előadást.

A kérdést több szempontból lehet megközelíteni, objektív számok vagy szubjektív helyzet-értelmezés alapján. Előbbi szerint a szórvány az, ahol a magyarság helyi aránya 20% (egyes szakértők szerint 10%) alá csökken az összlakosságon belül. Más megközelítés szerint az számít szórványnak, ahol nincsenek magyar intézmények, nem pedig a létszám. Kolozsváron például a magyarság számbeli aránya 20% alá csökkent, az ottani magyarok viszont rendkívül gazdag és szerteágazó magyar intézményhálózattal rendelkeznek, ismertette a helyzetet Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Talán ennél is fontosabb szempont az önfenntartás, vagyis az a szórvány, amely önerőből nem tudja kitermelni saját tagjai közül a szükséges tanárt, lelkészt, politikust, gazdasági és közigazgatási elöljárót stb. és más vidékek – főleg a Székelyföld – támogatására szorul. Éppen ezért is állítható, hogy minden magyar felelős minden magyarért, a Székelyföld és a szórvány hozzájárulása ugyanúgy elengedhetetlen az erdélyi magyarság haladásához, legyen szó népszámlálásról, oktatásról vagy politikai képviseletről, jegyzete meg Horváth Anna, az RMDSZ nőszervezet önkormányzatokért felelős alelnöke.

A különböző megközelítések alapján az erdélyi magyar szórvány definíciója is lényegesen eltérő lehet. Főleg, hogy a nagyvárosi, lakótelepi szórvány is szóba jöhet önálló kategóriaként. Az internet világa azonban ezen is változtathat, az erdélyi magyarok 87% rendelkezik internetes összeköttetéssel és 83%-a okostelefonnal, sőt, 40%-a (főleg a fiatalabbak) naponta több, mint három órát tölt a világhálón. Aminek pozitív és negatív hatása is lehet, egyrészt mert virtuális buborékba zárhatja az embert, még ha tömbvidéken él is, de ugyanakkor könnyen hozzáférhetővé teszi a – nemcsak erdélyi – magyar világot, még ha eldugott szórványfalúban él is, hangsúlyozta Székely István.

Szórványoktatás

Az RMPSZ 9 megyét tekint szórványnak a tágabb értelembe vett Erdély 16 megyéje közül, nevezetesen Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó, Beszterce-Naszód és Máramaros megyéket, a Kárpátokon túl pedig Bukarestet és Bákó megyét, ismertette a helyzetet Halász Ferenc temesvári pedagógus-politikus. Még így is jelentősek az eltérések, a szórvány egyik végletében Arad, Brassó és Máramaros megyék találhatók, ahol aránylag kevés gond van a magyar oktatással és a diáklétszámmal, a másik végletben pedig a hatványozottan szórványnak tekinthető Szeben és Krassó-Szörény megyék. Ezen 9 megyében összesen 29 szórványkollégium működik, számos magyar iskolai tagozat és – Hunyad és Beszterce-Naszód kivételével – fakultatív magyar nyelvű oktatás is. Az utóbbi években a helyzet jelentősen javult az anyaországi támogatások révén, az erdélyi magyar oktatási hálózatban 63 nagyméretű beruházás történt – közülük 21 a szórványban – és 69 új magyar óvoda épült meg, beleértve mind a 9 szórványnak tekintett megyét, 1,328 milliárd forintos budapesti támogatásból.

A szórványmegyékből meghívott vendégek külön-külön is bemutatták saját megyéjük helyzetét, majd Winkler Gyula javaslatára a SzorványÉRt konferencia közös nyilatkozat elfogadásával ért véget, melyben a szórványban tevékenykedő oktatási és politikai intézmények együttműködési elhatározását fogalmazta meg.