Közös sírt tártak fel a nagy pestisjárvány idejéből

A Temes megyei építőtelepeken rendre értékes régészeti leletek kerülnek elő, amelyek fontos információkat szolgáltatnak a Bánság múltjáról, és gazdagítják a temesvári múzeum gyűjteményét.

A koronavírus világjárvány hónapjaiban a XVIII. századi nagy temesvári pestisjárvány idejére datált közös sírt tártak fel a Nyugati Egyetem régészei, akik megelőző ásatásokat végeztek az Oituz utcai munkatelepen. Darius Nica és Andrei Stăvilă, a Temesvári Nyugati Egyetem (UVT) régészei az Arheologia Banatului közösségi oldalon tették közzé az általuk feltárt XVIII. századi sírok leírását és a feltárásokról készült felvételeket. A régészek feltételezik, hogy a közös sírba, amelyben hat felnőtt és egy gyerek földi maradványait azonosították, lotaringiai telepeseket temettek el az 1737–1740 között Temesváron dúlt nagy pestisjárvány idején. A régészek a csontokon kívül korabeli ékszereket, pénzérméket és ólom golyóbisokat is találtak. Az ékszerek és a pénzérmék a mai Franciaországhoz tartozó Lotaringiából származnak, ezért azt feltételezik, hogy francia telepesekről van szó, akiket a török kiűzése után hoztak a Bánságba az osztrákok. A golyóbisokról feltételezik, hogy azokkal ölték meg a tömegsírba került embereket, talán azért, hogy megkíméljék őket a pestis okozta szenvedésektől vagy büntetésből, mert megszegték a járvány megfékezésére hozott szigorú szabályokat.

A temesvári építőtelepeken elvégzett megelőző feltárások nyomán előkerült értékes leletek a helyi múzeum gyűjteményét gazdagítják, a lelőhelyeket pedig újból betemetik, beépítik.