Különleges összművészeti est résztvevői voltak a Krasznahorkai László – szó, szén, akusztika című esemény résztvevői 2026. január 22-én, a temesvári Cărturești könyvesbolt kávézójában. A rendhagyó találkozásra az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László világával, kifejező grafikai és zenei aláfestéssel, a magyar kultúra napján került sor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház konTEXT programsorozatának részeként.
A kávézót zsúfolásig megtöltő közönséget Száva Enikő ötletgazda és Horváth Hunor színidirektor köszöntötte. „A magyar kultúra napja a Himnusz befejezésének az időpontjához fűződik – mondta Horváth Hunor, a temesvári magyar színház igazgatója –, amikor Kölcsey 1823. január 22-én letette a tollat. Ez egy gesztus, amely kötődik Krasznahorkai világához, akinek a Sátántangó című művéből felolvasunk a magyar kultúra napján. Krasznahorkai világa egy kényelmetlen dolog, amit nem lehet birtokolni, megfogni – olvasni kell, gondolkozni kell, időt kell tölteni vele, és amit visszaad, az valami nagyon kényelmetlen dolog. Nem szórakoztat, nem hoz gyors megoldásokat – arra késztet, hogy a sorsunkat időnként megkérdőjelezzük –, erre manapság kevesebb idő jut, hogy magunk felé forduljunk, és kérdéseket tegyünk fel, reflektáljunk, az ő töménysége, esztétikai világának a mélysége nem ad gyors válaszokat. Ide tartozik Tarr Béla filmrendező alkotói világa, amely Krasznahorkaihoz fűződik – mi is ilyen multidiszciplináris helyzetet alakítottunk ki: négy színész felolvas a műből, valaki egy szénrajzzal aláfest, másvalaki ezt zenével továbbgondolja. Tarr Béla sem illusztrálja Krasznahorkait, hanem érzetet csinál belőle, és rákényszerít, hogy mögéje nézzünk, átengedjük magunkat, és amikor megnyúlik az idő, akkor vagy kidob, vagy beszív minket – ez a kettő nagy művészi gesztus”.
Krasznahorkai László Sátántangó című regényéből részleteket olvastak fel: Grgić Nikoletta, Lajter Márkó-Ernesztó, Tóth Dániel és Erdős Bálint, a temesvári magyar színház művészei. A szöveg képi megjelenítése Găurean Cristina képzőművésznek köszönhető, aki látványos grafikát alkotott a felolvasás idején, a zenei megszólaltatás pedig Cári Tibor zeneszerzőnek, aki zongorán improvizálva adott hangot a szöveggel kapcsolatos gondolatainak. A közönség egy különleges és sokoldalú művészeti élménnyel lett gazdagabb.
(Fotó: Beliczay László)
Hozzászólások