Régi álma valósult meg a szászvárosi magyar közösségnek, az 1918-ban elveszett gróf Kún Kocsárd-emléktáblát helyezték el és avatták újra vasárnap.
Az a közösség, amely tiszteli történelmét, a jövõben tiszteletnek fog örvendeni. Olyan személyiségre emlékezett meg a magyarság, aki közösségét szolgálta, példát mutatva, amely ma is érvényes. Aki gróf Kún Kocsárdhoz hasonlóan az erdélyi szellemiséget szolgálja, az ma tulajdonképpen az európai eszmében hisz, fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke az avatóünnepségen. Köszönetet nyilvánított Szászváros önkormányzatának, hogy a magyar történelmi értékeket megbecsülve, támogatta az emléktábla elhelyezését.
Ünnepi felszólalásában Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa nagy elõdje, gróf Kún Kocsárd személyiségét domborította ki. Nemcsak az erdélyi magyar oktatás és kulturális élet kiemelkedõ személyisége volt, hanem a közigazgatásban is maradandó munkásságot hagyott maga mögött, mint Hunyad megye fõispánja a Szabadságharc idején. Alexandru Munteanu polgármester az együtt élõ nemzetekrõl szólva a tolerancia fontosságát hangsúlyozta, Demeter László, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke, háromszéki megyei tanácsos Tamás Sándor, a Kovászna megye tanács elnökének és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester üzenetét tolmácsolta. Demeter László a háromszéki és Hunyad megyei történelem közös kötelékeirõl is beszélt, többek között az is ilyen kötelék, hogy Barót és Szászváros neve elõször ugyanazon alapító-okiratban szerepel, gróf Kún Kocsárd családja ugyanis a Kovászna megyei Ozsdoláról származott.
A Hunyad Megyei Magyar Napok szervezõi arra törekedtek, hogy minden évben legyen olyan esemény, amely maradandó, így tavaly kopjafát avattak Vajdahunyadon, idén pedig emléktáblát helyeztek el a szászvárosi könyvtár épületén, mutatott rá az esemény jelentõségére Babos Aranka, a magyar napok megyei fõszervezõje.
Az emléktábla avatójára Sepsiszentgyörgy önkormányzatának támogatásával kerülhetett sor, valamint Fülöp Júlia, a szászvárosi RMDSZ elnökének következetes munkájának köszönhetõen.
A szászvárosi könyvtár ma abban az épületben mûködik, ahol Gróf Kún Kocsárd élt. Hunyad vármegye fõispánja, országgyûlési képviselõ korának kiemelkedõ személyisége volt, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület egyik alapítója, az õ nevéhez kötõdik az algyógyi, ma is mûködõ mezõgazdasági iskola létrehozása. Gróf Kún Kocsárd Algyógyon született, 1803-ban, Szászvároson halt meg 1895-ben, abban az épületben, melyet az EMKÉ-nek adományozott, s melyre elhelyezték az emléktáblát.
Hozzászólások