Látogatható lesz Európa legnagyobb bronzkori földvára

Ezen a nyáron is folytatódott a mezőzsadányi (Cornești) földvár feltárása, amelynek korát a régészek 3500 évesre becsülik. Az archeológusok Európa legnagyobb bronzkori erődítményének maradványait hozták a felszínre Temesvártól 18 km távolságra, amely 1800 hektáron terül el és négy gyűrű alakú földvár védi. A Bánság Múzeumának régészei és a Temes Megyei Tanács vezetői látogathatóvá szeretnék tenni a mezőzsadányi feltárások helyszínét, ami növelné a régió turisztikai vonzerejét.

„A régészeti lelőhelyet műemlékként szeretnénk népszerűsíteni, amely elképzelésünk szerint a hétvégeken látogatható lesz – nyilatkozta Szentmiklósi Sándor temesvári régész, a feltárások vezetője. Ezt már 2012-ben javasoltuk a Temes Megyei Tanácsnak és tavaly a szabadtéri múzeum megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítését is jóváhagyták. Jelenleg is gyakran látogatnak minket amatőr történészek, de a nagy cégek fiatal alkalmazottaiból álló csapatok is gyakran kilátogatnak ide, kerékpárokkal vagy motorbiciklikkel.”

A mezőzsadányi bronzkori földvár feltűnik az 1723–25. évi Mercy-féle térképen, de a Francesco Griselini által 1779–1780 között megrajzolt térképen és valamennyi katonai térképen is rajta van. Griselini avarkori erődítésnek vélte a földvárat, de 1933-tól már bronzkori erődítmény feltárása címén kezdték el itt az ásatásokat. Volt egy harmadik elmélet is, amelynek kanadai hirdetői Atilla király egykori birodalmi székhelyét vélték felfedezni Mezőzsadányban.

A 2006-ban felújított kutatások alapján egyértelművé vált, hogy a hatalmas erődítményt jóval az avarok és a hunok érkezése előtt, i.e. 1500 körül hozták létre és kb. i.e. 1000-ig volt lakott. A késő bronzkori erődítmény területén talált sírok alapján a szarmaták építhették a mezőzsadányi földvárat, amelyet egészen a vaskor kezdetéig használtak. A feltárásokban a Bánság Múzeumának régészei mellett német, brit és amerikai régészek is részt vesznek. A kutatásokat a Temes Megyei Tanács és német alapítványok finanszírozzák.