Az 1931/32-es tanév végén az aradi Katolikus Főgimnázium 4 utolsó éves tanulója érettségizett sikerrel a Moise Nicoara Líceumban: Fodor Gábor, König Miklós, Mikita Lajos és Pintér Miklós.
Fodor Gábor a vegyészi pályát választotta. A zavaros, háborúba torkolló évek ellenére pályája, zökkenőkkel ugyan, de egyenesen ívelt felfelé. Tanulmányait Grazban kezdte el, Budapesten folytatta, Szegeden fejezte be, ott doktorált. A hazahívott s Szegeden a szerves kémia tanszék professzorává kinevezett Szent-Györgyi Albert felfigyelt rá, számos önálló kutatási feladattal bízta meg, amelyeket Fodor Gábor bravúrosan oldott meg. Ennek ellenére a Horthy-ösztöndíjas bodoki és szőkefalvi Fodor Gábornak, édesanyja származása miatt egy időre meg kellett válnia a Szegedi Egyetemtől, a budapesti Chinoin kutató vegyészeként dolgozhatott tovább.
A háború befejése után, visszatért Szegedre, 1950-ben és 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, az egyetem rektorának választottak. A Magyar Tudományos Akadémia 1955-ben rendes tagjai közzé fogadta. Az 1956-os forradalom idején tanúsított magatartása miatt, a három rangos külhoni tudományos társaság tagságát is elnyerő Fodor Gábornak ismét szakítania kellett az egyetemi oktatással. Kutatóként dolgozott tovább. Amerikai tanulmányútjáról (1964), mivel a neki korábban megígért tanszékvezetői megbízást másnak adták, nem tért haza.
Az „Újvilágban”, rövid kanadai állomás után, Morgantownban (West Virginiai Egyetem) párhuzamosan oktatott és kutatott. Ismét kapcsolatba került Szent-Györgyi Alberttel. Ez idő alatt járt Magyarországon is, 1994-ben (szeptember 2–4.) felkereste Aradot, meglátogatta egykori iskoláját, tisztelgett az aradi vértanuk vesztőhelyi emlékműve előtt.
Születésekor a család Nagyhalmágyon élt, Fodor Gábor ott gyerekeskedett. A biztonságos szülés érdekében lett Budapest a születési helye.
Fodor Gábor 2000. november 3-án hunyt el Morgantowban.
Ezek a sorok, nagyobb értelmet kapnak, ha felfigyelünk Fodor Gábor születési dátumára: 1915. december 5.
Ez 100 évet, centenáriumot jelent.
Ennek az eseménynek kapcsán kellene méltóképpen emlékeznünk rá.
Váradi Károly
.
Hozzászólások