A pálosok címere: ovális pajzs kék mezejében, zöld talajon álló pálmafa, melyhez két oldalról ágaskodva egy-egy sörényes hímoroszlán támaszkodik. A fa tetején csőrében egy darab kenyérrel nyitott szárnyú fekete holló látható.
A címer elemeit a Szent Jeromos által leírt Remete Szent Pál életrajzából merítették.
Pál 228 körül született az egyiptomi Thébában. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 évesen elvesztette szüleit, és nagy vagyon birtokosa lett. 249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés, és sógora, hogy Pál örökölt vagyonát megszerezze, át akarta őt adni a kegyetlen üldözőknek. Ezért Pál mindenét hátrahagyva, a pusztába menekül a vadak közé, és nem tér többé vissza az emberek közé, bízva, hogy azok kegyesebbek lesznek hozzá.
A pusztába érkezve egy forrás és egy pálmafa mellett egy rejtett barlangot talált. Megtetszett neki a hely, mert ételt adott a pálmafa gyümölcse, italt a forrás, ruhát pedig a pálmafa levelei.
Egy másik öreg egyiptomi remete, a későbbi Szent Antal, miután látomásában tudomást szerzett Pálról, meglátogatta őt.
A legenda szerint a mennyei Atya úgy gondoskodott a szent remetéről, hogy minden nap egy hollóval egy fél cipót küldött neki, Antal látogatása idején pedig egy egész kenyérrel a csőrében jelent meg a holló. Innen a pálosok jelmondata: „Duplicavit annonam” – Megkettőzte a járandóságot.
Pál, 98 év remetéskedés után, 341-ben halt meg. A legenda szerint két oroszlán jelent meg a holttest mellett és körmükkel kaparva ásták ki a remete sírját. Antal ebbe a sírba helyezte örök nyugalomra Pál földi maradványait.
Remete Pál életszentségének híre gyorsan elterjedt. 494-ben Gelasius pápa szentté avatta, és a sivatagi körülmények között mumifikálódott tetem 1169-ben Konstantinápolyba, majd 1240-ben Velencébe, a Szent Julián templomba került.
A magyar pálosok arra vágytak, hogy szellemi atyjuk teste a monostorukban pihenjen. Nagy Lajos királyunk a Márianosztrai pálos kolostorban gyógyult ki leprás betegségéből, ezért nagyon fontos volt neki Márianosztra és nem csak lelkileg, de fizikailag is erős szálakkal kötődött a pálosokhoz. Ezért fogadalmat tett: ha győz a Velence ellen vívott háborúban, megszerzi kedvelt rendje számára az óhajtott ereklyét. A király 1381-ben a békekötés feltételeként megszerezte Remete Szent Pál ereklyéjét, és titokban magyar földre hozatta.
Az ereklyét először Budára, a királyi vár kápolnájába szállították, majd innen ünnepi körmenetben a pálos rend főmonostorába, a mai Buda-melletti Szentlőrincre szállították, ahol a tiszteletére épített kápolnában helyezték el. A szent hadizsákmány Magyarországra hozatala után a király Remete Szent Pál oltalmába is ajánlotta az országot, tehát azóta a Boldogságos Szűz mellett az ország társvédőszentjeként tisztelhetjük.
A kápolna nemsokára a középkorvég egyik legnépszerűbb búcsújáróhelye lett és végleg magyarrá vált az egyiptomi szent.
A pálosok a török elől a nagy becsben tartott kincset előbb az elefánti kolostorba (Nyitra megye), majd onnan Trencsén várába menekítették. A török Budaszentlőrinc feldúlása és elpusztítása után, 1527-ben eljutott Trencsénbe is és az ostrom alatt a drága ereklye a tűz martalékává vált.
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete A Pilis és a pálosok címmel többrészes vetítéssel egybekötött előadássorozatot szervez.
A sorozatindító, A rejtélyes Pilis és a Pálos Rend születése 2017. március 3-án, pénteken 18 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében kerül terítékre.
Meghívott előadó: Aradi Lajos neves Pilis-kutató.
Az est házigazdája: Murvai Miklós.
Társszervező: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Sok szeretettel várunk minden kedves népünk múltja és jelene iránt érdeklődőt!
Murvai Miklós
Hozzászólások