Megmaradásunk, jövőépítésünk jelképei

Azok ültetnek el fát, akik jövőt terveznek. A fák, a gyümölcsös fák Erdélyben való megmaradásunk jelképei. Ebből a megfontolásból javasolta Böjte Csaba atya az év elején a faültetési akciót, melyhez Hunyad megyében is sokan csatlakoztak. 

Déván, Vajdahunyadon, Marosillyén vagy a Zsil-völgye városaiban a szórványmagyarság szép számban vett részt hétvégén a faültetéseken.

Déván a római katolikus templomban Böjte Csaba atya celebrálta a déli szentmisét, és megismételte szombati csíksomlyói felhívását, hogy ültessünk fákat, tegyük tündérkertté szülőföldünket! Böjte atya arra buzdította a jelenlevőket, hogy ne legyenek kishitűek, hanem reménységgel, hittel viszonyuljanak a jövőhöz. A faültetés után a Szent Ferenc Alapítvány gondozásában levő gyerekek vásárt szerveztek, ahol meghívott kézművesek faragott tárgyait és a gyerekek által felnevelt nyuszikat lehetett megvásárolni. Az unitáriusoknál is hasonló faültetésre került sor a vasárnapi istentisztelet után Koppándi-Benczédi Zoltán lelkipásztor kezdeményezésére, akárcsak Vajdahunyadon, ahol a magyarság a református műemléktemplom kertjében vonult ki fákat ültetni Zsargó János esperessel az élen.

A faültetési akció azonban délután is folytatódott, ezúttal Marosillyén, Bethlen Gábor fejedelem szülőháza, a Veres bátya udvarán ültettek fákat a gyermekek, Böjte Csaba atya, Winkler Gyula, az RMDSZ dévai tagjai, tanítók és tanárok.

„Aki fát ültet, az gyerekére, legtöbbször unokájára gondol. A faültetés túlmutat a cselekvés gyakorlati hasznán, megerősíti szórványközösségünk jövőbe vetett hitét és akarását”, nyilatkozta Marosillyén Winkler Gyula EP-képviselő. Aki lelkesen csatlakozott Böjte Csaba atya kezdeményezéséhez, hiszen mi lehet a leginkább jövőbe mutató gesztus, a közösség jövőjét jelző cselekvés, mint a faültetés? Ahogy a facsemete gyökere megfogan, növekedésnek indul, úgy mutat tanúságot közösségünknek, hogy bízunk a holnapban. 2014 amúgy is a közösségépítés éve Hunyad megyében, ehhez szépen illeszkedik a közösségi faültetés.

Böjte Csaba atya, az akció kezdeményezője szerint a faültetés transszilván mivoltunk jelképe, hiszen Erdély magyar és latin elnevezése is az erdőre utal. Csakhogy az utóbbi időkben Erdély hegyeiről sok helyen letarolták a fákat, eltűntek az erdők, holott évszázadokon keresztül a megélhetést jelentette sok-sok ember számára. A vasárnapi faültetés – túl jövőépítő jelentőségén – üzenet a fiataloknak, hogy tiszteljék a természetet, a szülőföldet, érezzék magukénak azt, a fák gyümölcse azokat illetik meg, akik megdolgoznak érte. Arról nem is beszélve, hogy a kellemes tavaszi melegben nagyszerű közösségi kikapcsolódási lehetőség volt. Lengyel Izabella tanítónő és férje, Árpád ugyanis bográcsban elkészített finom babgulyással várta a megye több részéről érkezett fiatal és idősebb vendéget.

Böjte Csaba atya ugyanakkor felhívja az erdélyi magyarság figyelmét Bethlen Gábor marosillyei szülőházára, a Szent Ferenc Alapítvány tulajdonát képező Veres bástyára, amely nagyszerű piknikezési lehetőséget jelent, történelmi környezetben, a Maros partján, kint a természetben. Akár sátorozni is lehet, túrázni, vagy csak pecázni a Marosban. Üdülni lehet a hegyeken is, külföldön is, de Marosillye is nagyszerű lehetőség, üzeni Csaba atya.