Megszűnt a bizalom

Brüsszelben Románia a „sztár” a napokban. Sajnos negatív értelemben. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és számos nyugati állam kancelláriája aggodalmának ad hangot a romániai eseményekkel kapcsolatosan, a demokrácia és a jogállamiság sorsával kapcsolatosan. 

Hogy néznek ki a dolgok tűz-közelről? Erről régiónk egyetlen magyar EP-képviselőjét, Winkler Gyulát kérdeztük.

– Gondolom, kollégái Önnél is érdeklődnek a romániai helyzettel kapcsolatosan?

– Ahogy kilépek irodámból azt kérdezik tőlem, mi történik odahaza. A Nyugat szempontjából váratlanul durva események történtek a múlt héten, melyek előjelei nem voltak láthatók. Ilyen brutális fejleményekre nem készültek fel.

Otthon totális háború dúl, ezt Brüsszelbe is exportálták. A román politikusok azonban nem tudják tálalni az információt Európában, az ellentmondó információk fokozzák a konfúziót. Az is sokat számít, milyen hitele, tekintélye van annak, aki szolgáltatja az információt. Monica Macoveinak például itt Brüsszelben bizonyos nimbusza van, az ő szavára adnak.

– Eleinte a jobboldali Európai Néppárt (melynek a PDL, RMDSZ és Fidesz is tagja) fejezte ki aggodalmát, most viszont szinte mindenki, még Pontáék szocialistái is kemény hangnemben kérik számon a bukaresti hatalomtól a törvényesség és jogállamiság betartását.

– Az ideológiai vonalakon való túllépés a romániai politikai válság mélységét mutatja. Az év elején, amikor Orbán Viktor kormánya került az EU figyelmébe, nem jutottak idáig: akkor csak a szocialisták és liberálisok kritizálták a budapesti hatalmat, most viszont ideológiai színezettől függetlenül a jogállamiság sorsa miatt aggódnak. Ami ismét bizonyítja, hogy az EU-ban már nincsenek belügyek, csupán európai ügyek. Ha egy hatalom, országos kormány, vagy személy veszélybe sodorja a demokráciát és a jogállamiságot, ahogy most Pontáék esetében vetődik fel, akkor jobboldal és baloldal együttesen lép fel, túl a pártpolitikai szemléletkülönbségen. Van egy bizonyos határ, amit mindenki betart, s amit nem lehet áthágni.

– Kollégái közül senki sem kifogásolja, hogy ilyenkor, amikor túl az ideológiai választóvonalakon szocialisták, liberálisok és néppártiak közösen lépnek fel a közös érték, a demokrácia érdekében, az RMDSZ mégis kitart a semlegesség mellett?

– Az RMDSZ nem ideológiai, hanem etnikai alapú politikai alakulat. Ezt elmagyaráztuk néppárti kollégáinknak, noha egyesek számára még most sem teljesen tiszta a kép. Traian Băsescu viszont az erdélyi magyarság számára is megosztó személyiség, egyesek támogatják, mások viszont ki nem állhatják. Ebből kifolyólag az RMDSZ sem kötelezheti el magát egyik oldalon sem. A Nyugati Jelen is leközölte az RMDSZ álláspontját (szerdán, szerk. megj.), Brüsszelben is ismertettük néppárti kollégáinknak.

– Romániában a politika személyközpontú, a helyzetet Băsescu–USL konfliktusként kezelik. Nyugaton viszont a politika intézményközpontú, Băsescuról szó sincs, csupán az USL támadásáról a demokrácia és jogállamiság ellen. Brüsszelben a jogszabályok és törvényesség betartását kérik számon Pontáéktól, ezért is monitorizálják majd a népszavazást.

– Az aggodalom jogos, a bukaresti hatalom feszítette a törvényes keretet. Nem tudom, ha át is lépte, nem vagyok jogász. Mindenesetre az utóbbi idők fejleményei nemhogy csökkentették volna, de megszüntették az EU bizalmát Romániával szembe. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy országunknak sosem ártott egy kis EU-s nyomás, gazdasági, jogi, vagy politikai téren. Ami pedig a személyfüggőséget illeti, azt hiszem ez a legnagyobb akadály a romániai intézményrendszer stabilitására nézve. Törvényeket, jogszabályokat, sőt, még az alkotmányt is személyre szabták. Ha intézményekre szabták volna, a mostani politikai válság nem fajult volna idáig.

– Köszönöm a beszélgetést.

– Én is köszönöm.