Mentőöv vagy temetési előleg?

100 millió lejes egyszeri segélyt nyújt a kormány a Hunyad megyei energetikai konszernnek (CEH) a folyó működési költségek fedezésére, illetve átszervezési stratégia kidolgozására. Amennyiben 6 hónapon belül a konszern vezetősége nem dolgozza ki a stratégiát, akkor a segélyt vissza kell fizetni, kamatostól, az energetikai óriást, pedig fel kell számolni.

Constantin Jujan, a CEH vezérigazgatója szerint a jelenlegi súlyos helyzetben az állami segély az egyetlen rövid távú megoldás. A 2012-ben 4 Zsil-völgyi bánya, a vulkáni kőszénfeldolgozó, valamint a marosnémeti és parosényi hőerőművek összevonásával létrehozott CEH ugyanis 800 millió lejes adósságot halmozott fel kevesebb, mint 3 év alatt (a szakszervezet szerint 1,4 milliárdot), s az adósság hónapról hónapra növekszik. Sőt, a március elején Andrei Gerea energetikai miniszter által Petrozsényban bejelentett személyzeti leépítés is nagyobb lesz a tervezettnél, a CEH nem csupán 500 alkalmazottjától válik meg idén, hanem többtől, ismertette Jujan a szomorú kilátásokat. A kormány elfogadni látszik a februárban még elutasított IMF-es és EU-s feldarabolási javaslatot, a kidolgozandó stratégiában ugyanis a konszern feldarabolását várja el, vagyis a megmenthetőnek vélt részlegek elválasztását a menthetetlenektől.

Kérdéses azonban, hogy mi a menthető a CEH-ből? A legjobb kilátású részlegek ugyanis a parosényi és főleg a Déva melletti Marosnémetin üzemelő hőerőművek. Legalábbis eddig így látták.

Csakhogy a kormány visszalépett a marosnémeti korszerűsítésére szóló kínai hitelszerződés megkötésétől. A nagydobra vert, Ponta tavaly szeptemberi kínai látogatásának nagy sikereként tálalt csodamegoldásból végül semmi sem lesz, mivel a kínaiak meglehetősen elavult technológiát kínáltak a hőerőműnek a 270 millió dolláros hitel fejében, illetve túlságos garanciát követeltek. A kínai szerződés csupán választási pórhintésnek bizonyult. Miután Hunyad megye és különösképpen a Zsil-völgye Pontára szavazott, már nincs szükség rá, rögtön előbukkantak hátrányai.

A kormány a CEH udvarába dobta a döglött macskát, a választások után a konszern vezetőségére hárítva az átszervezési stratégia kidolgozását.

A 100 millió lejes segélyből azonban még a marosnémeti hőerőmű korszerűsítése sem végezhető el, az olyan 270 millió dollárba kerül, kéntelenítő rendszer felszerelése nélkül viszont a hőerőmű megszegi az EU környezetvédelmi előírásait, s emiatt le kellene állítani, a 3-as és 4-es termelőegységek műszaki korszerűsítése nélkül pedig nem versenyképes. A bányák esetében, pedig még súlyosabb a helyzet, ott még jelentősebb korszerűsítésekre lenne szükség.

Közel 7000 alkalmazottjával a CEH Románia energiaszükségletének 7%-t biztosítja és Hunyad megye ipari gerincét jelenti. Megmenthető-e, vagy Laurenţiu Nistor parlamenti képviselő, a megyei PSD elnökének véleménye igazolódik be, miszerint a CEH holtan született, csupán temetésének időpontja ismeretlen.