Mi jutott a költségvetésből az aradi magyaroknak?

Hétfőn délután – egy mostanában szokatlanul hosszú és heves vitáktól sem mentes ülésen – az Arad Városi Tanács elfogadta Arad 2013-as költségvetését. 

Nem nagy többséggel, hiszen az ellenzék – a szociáldemokrata és liberális tanácsosok – ellene szavaztak, mert módosító indítványaikat (köztük az 1-es általános iskola megvásárlását kis híján annyi pénzért, mint amennyit a város az oktatási beruházásokra ebben az évben összesen tud szánni) elutasították.

Végül is a költségvetés megszületett, Bognár Levente alpolgármestertől azt kérdeztük, mi jutott belőle az aradi magyarságnak.

– Számunkra fontos volt, hogy az identitásunk, önazonosságunk megőrzése szempontjából lényeges oktatási és kulturális tételek bekerüljenek az idei költségvetésbe. És ez nagyvonalakban sikerült. Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a 20-as számú Kincskereső óvodára 450 ezer lejt kaptunk, ami lehetővé teszi az új épületszárny felhúzásának folytatását, az intézmény bővítését. A Csiky Gergely Főgimnáziumban az épület egyes részeinek javítása a prioritás – mindenekelőtt az alagsorban a rossz állapotban lévő szennyvízcsatorna kicserélése, de a kapott 80 ezer lejből szeretnénk hőszigetelést is végezni, és csökkenteni a hőveszteséget ott, ahol csak egy szál üvegből állnak az ablakok.

A Kamaraszínház működésére, minél több nagyszínházban tartandó előadás biztosítására 400 ezer lej van előirányozva, továbbá alapokat biztosított a költségvetés a hagyományos Aradi Magyar Napok, a majális megrendezésére. 

– A magyar egyházak támogatására jutott-e valami?

– Hat katolikus, három református, egy-egy evangélikus és baptista plébánia, parókia, gyülekezet kapott valamelyes összeget.

– Idén százesztendős az aradi Kultúrpalota, amelynek létrejöttében nagy szerepe volt a Kölcsey Egyesületnek. Lesz-e centenáriumi ünnepség, gondolt-e rá a költségvetés?

– A százéves évfordulóról való megemlékezést a városi és megyei tanács közösen tervezi. A magunk részéről szeretnénk két, román és magyar, azaz kétnyelvű könyvet megjelentetni az évforduló kapcsán: az egyik Salacz Gyula munkásságáról szólna, a másik egy válogatás lenne a Kultúrpalota jegyzőkönyveiből. És ne felejtsem: nem kimondottan magyar vonatkozású, de számunkra is fontos a testvérvárosokkal, köztük a magyarországiakkal való kapcsolatok ápolása – köztük van a Szupermaratoni is –, amelyekre szintén gondolt az idei költségvetés.