Miért éppen Barcsa?

Heves, mégis meglepően civilizált és tartalmas közvita zajlott a napokban Déván a környéken építendő korszerű szeméttelep kapcsán. 

A vitát a Hunyad megyei környezetvédelmi igazgatóság szervezte, s noha a lakosság köréből csak 11 személy jelent meg, alaposan felkészültek, kevés volt a hasonló eseményekre oly jellemző vádaskodás és mellébeszélés.

Amint arról folyamatosan beszámoltunk, a korszerű, EU-s színvonalú hulladéktároló megépítése évek óta kavarja a kedélyeket Hunyad megyében. 2010 óta több helyszín is felvetődött, de a helyi tanácsok vagy a lakosság ellenkezése miatt a megyei tanács kénytelen volt lemondani róluk, másokról, pedig azért, mert nem feleltek meg a törvényes előírásoknak. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy Borbély László környezetvédelmi miniszter még 2011 őszén figyelmeztette a hunyadi hatóságokat, hogy a késedelem miatt elúszhat az EU-s finanszírozás, 70,5 millió euró.

Végül tavaly a megyei tanács vezetősége Kisbarcsa, Nagybarcsa, Bácsi, Csernakeresztúr, Szentandrás falvak, illetve Piski város határában lévő 30 hektáros területet választotta a szeméttelep megépítésére. A helyi lakosság viszont aligha ért egyet ezzel, derült ki a szerdai közvitán.

 

Európai technológia, EU-s színvonal

A nagyméretű program keretében már megépült a megyében 6 hulladék-szelektáló üzem és további kettő megépítését tervezik, az egyiket közülük éppen Barcsán, a szeméttároló szomszédságában. Ez 3000 négyzetméretes területen üzemel majd, évi kapacitása 30 000 tonna, építése pedig 3,78 millió euróba kerül. A 60 000 tonnás évi kapacitású mechanikai és biológiai kezelőüzem 2,7 hektárt foglal el, megépítése 8 millió euróba kerül, maga a hulladéktároló pedig 8 hektárnyi területű lesz, éves kapacitása 111 200 tonna, megépítése pedig 10,17 millió euróba kerül. Ezeken kívül a barcsai helyszínen adminisztratív központ építését is tervezik, ahol a különböző laboratóriumok működnek majd, ami további 1,5 millió eurós költséget jelent, míg a 2,2 kilométeres út megépítésére olyan 0,2 millió eurót szánnak, ismertette a helyzetet Eugen Mitriţă, a tervező bukaresti cég képviselője. Mindezek együtt olyan 23 millió eurós költséget jelentenek, a maradék egészen a 70.5 milliós határig, pedig a korszerű gépek, berendezések és egyéb műszaki felszerelések beszerzésére szól. A 70,5 millió eurós beruházás 83,2%-t az EU biztosítja vissza nem térítendő jelleggel, 15,6%-t a román kormány, a maradék 1,4%-t a megyei tanács.

Ez nem hagyományos – bűzős, füstös, környezet-szennyező – szeméttelep lesz, hanem korszerű, hangsúlyozta Georgeta Barabás, a Hunyad megyei környezetvédelmi igazgatóság vezetője. A szemetet ugyanis szortírozzák, mindent, ami újjáhasznosítható kiválasztanak és csupán a hulladékok egy része kerül a szeméttelepre. Az egész barcsai létesítmény területének 44,2%-án építmények lesznek (beleértve a tárolót is), 37.3%-án zöld övezet lesz, a maradékon pedig utak, betonfelületek és hasonlók. Az egész 26,2 hektáros létesítmény körül két, 6-6 méter szélességű zöldövezetet telepítenek, az egészet 2,4 méter magas kerítés veszi majd körül, a kóbor kutyák, vagy szemétben turkálók távoltartása céljából. S mindez 2 kilométeres távolságra a legközelebbi lakott épülettől, noha a törvény csupán 1 kilométert ír elő.

 

Lakossági aggályok

A környékbeli lakosság képviselőit azonban nem győzte meg a modern technológia bemutatása, továbbra is bűztől és szennyezéstől tartanak, ami tönkre teheti a környező termőföldeket és legelőket. A legnagyobb bajuk a helyszín kiválasztása: olyan megyében, ahol rengeteg az ipar által tönkre tett, félre eső terület, miért éppen a 6 település között fekvő mezőgazdaságilag alkalmazott helyszínt választották? Amely ráadásul a tervezett Corvinia metropolis (Déva, Vajdahunyad, Piski egyesülésével) majdnem közepén helyezkedik el? Sőt, a törvényes előírásoknak sem felel meg, a tervezett helyszíntől 250, illetve 700 méterre két EU-s pénzalapokból korszerűsített, EU-konform esztenna működik, s a juhászok ott is laknak családjaikkal. Amennyiben ez igaz, akkor a tervet át kell gondolni, válaszolta Georgeta Barabás. Noha domb tetején áll, a terület még áradásoktól sem védett, az 1970-es és 1977-es nagy áradásoknál a víz odáig is elért, mondta egy másik nagybarcsai felszólaló. Emiatt a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség tavaly szeptemberben meg is tagadta az engedély kiadását, miután 2011-ben a megyei igazgatóság sem adta meg az engedélyt. Azért, mert a terület nagysága (legalább 30 hektár) nem felelt meg a követelményeknek, azóta a megyei tanács további közterületeket szervezett meg, válaszolt Georgeta Barabás.

A lakosok mindenesetre több, mint 1000 aláírást tartalmazó tiltakozási listát adtak le, melyet a környezetvédelmi igazgatóság figyelembe kell hogy vegyen az engedély kiadásához. Addig azonban Piskin és Nagybarcsán további közvitákat szerveznek.

Amennyiben ezen elképzelés is megbukik, akkor Hunyad megye alighanem elveszíti az EU-s pénzeket, és korszerű szeméttelep nélkül marad. Az országban létesítendő 50 hasonló létesítmény közül 11 már elkészült, további 30 épülőfélben van. 2015-ben a jelenleg működő 11 régi szeméttelep közül 9-t be kell zárni, ismertette a helyzetet a férje révén magát viccesen „utolsó magyar uralom alatt lévő móc”-nak nevező Georgeta Barabás.