Foltok a kisebbségi magyar jövőképen

„Milyen jövője van a temesvári magyarságnak és ebben az óvodák milyen szerepet játszanak?”

Írta:
2024. május 29. 18:01 (szerda) /

Az Új Ezredév Református Központ koncerttermében 2024. május 27-én került sor dr. Bodó Barna és Incze Erika Foltok a kisebbségi magyar jövőképen – Temesvári és temesközi magyar óvodai körkép című könyvének a bemutatójára. A XXVIII. Bánsági Magyar Napok keretében megtartott könyvbemutatón a szerzők mellett részt vett dr. Habil Jancsák Csaba tanszékvezető egyetemi docens, ifjúságkutató és dr. Habil Nóbik Attila egyetemi docens, neveléstörténész, mindketten Szegedről érkeztek.

A könyvbemutató közönségét a szervezők nevében Makkai Barbara pszichoterapeuta, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke köszöntötte. Ezután zenei momentum következett: Lucas Kohl, dr. Bodó Mária kiváló tanítványa, számos nemzetközi díj nyertese Franz Schubert- és Liszt Ferenc-műveket adott elő, varázslatos hangulatot teremtve a könyvbemutatóhoz.

A kötet kiadóját (Belvedere Meridionale, Szeged) képviselő dr. Habil Jancsák Csaba ifjúságkutató a világunkban eluralkodó „értékrendetlenséggel” kapcsolatban osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, ami arról szól, hogy a hagyományos európai értékeket egyesek más értékekkel próbálják helyettesíteni. A hagyományos értékvilág átadását a jövő nemzedékének a család és az óvoda biztosíthatja.

A két részből álló, egy 2013-ban megjelent tanulmányt és egy friss kutatás – Vegyes házasság – kétnyelvűség – asszimiláció – eredményeit bemutató kötetet dr. Habil Nóbik Attila neveléstörténész mutatta be, kiemelve néhány fontos következtetést: a temesvári magyar szülők döntő többsége számára nem kiemelt fontosságú gyermekük magyar nyelvismerete; az anyanyelvtanulás esélyeit a nyelvi szocializációs mechanizmusok erősíthetik, de a nagyvárosi környezetben a magyar óvodai csoportok, kevés kivétellel, kétnyelvűek;  a vegyes családban született gyerekek többsége (mintegy 70%-a) román iskolába jár. A vegyes családokban ideális lenne a gyerekek kettős kötődése és kiegyensúlyozott kétnyelvűsége, de erre a gyakorlatban alig van példa, ahol pedig a többségi domináns kétnyelvűség érvényesül, ott egyenes út vezet az asszimilációhoz.

Dr. Bodó Barna a kötet tartalmáról elmondta: az általa írt, Az identitás tükörcserepei c. tanulmány egy 2013-as, a Temes megyei magyar óvodahelyzettel foglalkozó kutatás előtanulmánya. A mostani kutatásnak, amelynek terepmunkáját és az eredmények feldolgozását Incze Erika doktorandusz végezte, az a célja, hogy feltárja: a temesvári környezetben milyen jövője van a magyarságnak és ebben a magyar óvodák milyen szerepet játszanak? „A temesvári vegyes házasságban élő szülők nem tudatosítják önmagukban, hogy ha nincs kiegyensúlyozott kétnyelvűség a családban, nincs igazi jövő” – mondta dr. Bodó Barna a kutatás eredményeivel kapcsolatban. A temesvári magyar óvodák kétnyelvűsége – a magyarul nem tudó gyerekek miatt az óvónő többnyire románul oktat – tíz év után is visszaköszön. „A könyv címe – Foltok a kisebbségi magyar jövőképen – utalás arra, hogy a magyar kormány pénzt áldoz a Kárpát-medencei óvodafejlesztő programra, de ha a helyi feltételek nem találkoznak az elvárásokkal, akkor foltok vannak a kisebbségi jövőképen, mert azt hisszük, hogy megoldjuk az óvodakérdést, de nem oldjuk meg.” 

Kérdésre válaszolva Incze Erika elmondta, hogy doktori témája a romániai magyar felsőoktatás, illetve a kisebbségi érdekérvényesítés a magyar nyelven való tanulás területén. Amikor dr. Bodó Barna felkérte, hogy vegyen részt a temesvári magyar óvodákkal is kapcsolatos kutatásban, szívesen elvállalta, hiszen „ahhoz, hogy eljussunk az egyetemig, az alapoktól kell építkezni”.

A könyvbemutató végén a szerzők dedikálták az izgalmas kutatások eredményeit feldolgozó kötetet a temesvári olvasóknak.

Hozzászólások