Mindenben a magyar közösség szolgálatára

Bognár Leventével, az RMDSZ aradi szervezetének az elnökével, Arad megyei jogú város alpolgármesterével az elmúlt évi tevékenységet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Kezdjük az RMDSZ által a megyeközpontban végzett munka elemzésével!

– Az aradi magyar érdekvédelmi szervezet nehéz évet tudhat maga mögött, hiszen választási év lévén, azokat meg kellett szervezni, kerületekre leosztva. Aradon ugyanis 9 kerületi szervezet működik, nem mindenhol azonos hatékonysággal. Vannak jobban működő, eredményesebb kerületi szervezetek, de sajnos, olyanok is, amelyek erősítésre várnak. Remélem, a következő időszakban a felzárkóztatásukat sikerül megvalósítanunk. A választási időszakban mind a kerületi szervezetek, mind pedig a megyei szervezettől kapott irányítás-támogatás működött, aminek a jóvoltából az érdekvédelmi szervezet, a magyar választóknak köszönhetően, megtartotta a pozícióit az aradi, de a megyei önkormányzatban is. Fontos, hogy ott tudjunk lenni, ahol a döntések rólunk is születnek, vagyis nélkülünk ne hozzanak a közösségünket is érintő döntéseket! Csakis a döntésekben való részvételünk révén érvényesíthetjük az érdekeinket.

– A választások előtt az RMDSZ csapatai sok magyar családot felkerestek, érdeklődtek az életkörülményeik, illetve az elvárásaik felől. Aradon ez hogyan működött?

– A megyében elindított megkérdezések előtt Aradon szerveztünk a magyarsággal konzultációt. Olyan kérdésben kértük ki a véleményüket, mint: milyen rendezvényekre járnak, milyen programokat szeretnének a továbbiakban, melyik az a két probléma, amivel szerintük az RMDSZ-nek foglalkoznia kellene. A beérkezett válaszokból a következő fontossági sorrend alakult ki: az egészségügyi ellátás javítása, a nyugdíjak és a fizetések emelése, a magyar oktatás támogatása, a korrupció megfékezése, illetve a magyar összefogásnak a megvalósítása. Ezek bizonyos szempontból helyi, más szemszögből viszont országos feladatok. Ami számunkra fontos, hogy a visszaérkezett vélemények alapján alakítottuk ki a választási programunkat. Abban viszont helyi szinten első helyre tettük az anyanyelvű oktatást, az egyházaink támogatását, illetve az anyanyelvű kultúra felkarolását.

– Úgy érzi, hogy a jó választási eredményeket a magyarsággal történt előzetes konzultáció is előmozdította?

– A választókkal való kapcsolattartás az egyik legfontosabb feladat, ezért nem csak választási évben találkoztunk, hanem az eltelt években is folyamatosan tartottuk a magyarsággal a kapcsolatot. Talán ezért is sikerült 1,5% százalékkal jobban szerepelnünk, mint 4 évvel korábban. A múltkor ugyanis a tanácsosi listánkra 6,8, míg legutóbb 8,3% szavazatot kaptunk Aradon.

– Hány szavazat kellett volna a harmadik tanácsosi mandátumhoz?

– Azt nagyon számoltuk, ugyanis 3 tanácsossal mi lettünk volna a mérleg nyelve, nélkülünk nem lehetett volna döntéseket meghozni. Közel jártunk hozzá, lévén, hogy egy mandátumhoz 1850 szavazat kellett. Még nagyjából 600 szavazat hiányzott. A visszaosztás nem nekünk, hanem a Liberális Pártnak kedvezett.

– Beszélne a megyeközpont önkormányzatában kialakult koalícióról?

– Arad Város Tanácsában a PNL-vel kötött koalíció jóvoltából sikerült megtartanunk az alpolgármesteri tisztséget, a legfontosabb azonban, hogy a partner támogatásával próbáljuk megoldani a magyarság számára prioritásnak számító kérdéseket. Kulturális autonómia hiányában ezzel a módszerrel próbáljuk megvalósítani a célkitűzéseinket, amelyekhez szükséges anyagi erőforrásokat is a város költségvetéséből próbáljuk biztosítani. Jelenleg a polgármester és pártja nélkülünk is rendelkezik a határozatok meghozatalához szükséges többséggel, éppen ezért körültekintően kell tárgyalnunk ahhoz, hogy a többség a számunkra is meghozza a kedvező határozatokat.

– Ezek szerint, a polgármester részéről szép gesztus volt az aradi magyarság felé a magyar alpolgármesteri tisztségnek a biztosítása?

– Amint mondtam, nélkülünk is határozatképes a PNL-s többség, de úgy gondolom, nekik se mindegy, hány szavazatot tudhatnak a magukénak. Szerintem eddig is korrekt együttműködést tudhatunk magunk mögött, és a polgármester nem véletlenül nyilatkozta már a választás éjszakáján, hogy az aradi magyarságot megilleti egy alpolgármesteri tisztség. Tehát nem csak felém, hanem az aradi magyar közösség felé is egy jelzés volt, ami a sokéves együttműködést nyugtázó korrekt döntést is eredményezte. Mi mindig betartottuk az ígéretünket, amit a partnereink méltányoltak. Remélem, a továbbiakban is méltányolni fogják, hiszen a koalíció a megyei tanácsban is működik.

Alpolgármesteri mérleg

– Ezzel el is jutottunk az alpolgármesteri tisztséggel járó feladatköréhez. Arról milyen mérleget lehet készíteni?

– Az elmúlt év két félidőből, a választások előtti, illetve utáni időszakból állt. A választásokig eltelt fél évben Cziszter Kálmán kollégámmal, majd a választások után Szabó Mihály fiatal kollégámmal képviseljük az aradi magyarságot a városi tanácsban. Amikor egy-egy év megvalósításairól beszélünk, vissza kell térnünk a költségvetéshez, amiben biztosítani próbáljuk a közösség számára is szükséges célkitűzések anyagi kereteit. Az aradi magyarság életében első számú prioritásnak számít az anyanyelvű oktatáshoz szükséges összes feltételnek a biztosítása. Gondolunk itt a kerületekben működő oktatási intézményeinkre, főként azonban a megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájára, a Csiky Gergely Főgimnáziumra, amit szintén a megyeközpont tart fenn.

– Tavaly milyen támogatásokat sikerült szerezni az aradi magyarság említett prioritásai számára?

– Lényeges, hogy amióta alpolgármesterként szolgálok, a szinte nulláról jelentősen sikerült megemelni a Csiky Gergely Főgimnázium működéséhez szükséges támogatásokat. Azokkal kapcsolatban eleinte komoly viták is kibontakoztak, mivel a tanácsban többen sokallták a támogatást. A kollégákkal együtt mindig azzal érveltünk, hogy a megyében egyedüli középfokú oktatási intézmény lévén, az akkori 10%-os arányunkhoz viszonyítva, kapjuk meg az oktatásra fordított támogatásoknak a 10%-át.

– A Csikyt tavaly miben sikerült kézzelfoghatóan segíteni?

– Folytattuk a régi szárny ablakainak cseréjét hőszigetelő nyílászárókra 110 ezer lej ráfordítással, ugyanakkor elkészült a tanulmány, amely alapján hozzáfoghatunk a régi épület teljes felújításához. Mivel a Kincskereső Óvoda is a Csikyhez tartozik, ott néhány éve új épületet húzattunk fel, de a réginek a feljavítása is fontos volt: fel kellett szedni a régi padlózatot, amit lebetonoztattunk, új padlót építettünk a jobb oldali szárny termeiben, ahol új felszerelést is biztosítottunk, mintegy 85 ezer lej ráfordítással. A jelzett összegeket a működtetési költségeken túlmenően sikerült megszerezni. A fejlesztések mellett az ösztöndíjakra is odafigyeltünk, a Csiky az átlaghoz viszonyítva több szociális ösztöndíjat kap, amit a megyebeli egyediségével magyarázunk.

– Ott hány diák kapja a jelzett ösztöndíjat?

– 527 diákra számolva 143 érdemösztöndíjat, 7 tanulmányi, illetve 118 szociális ösztöndíjat tudunk biztosítani. A megyében egyetlen magyar középiskoláért mindenben ki kell állnunk.

– Mi a helyzet a kerületi, magyar érdekeltségű oktatási intézményekkel?

– Folyamatosan figyelemmel kísérjük a mikelakai magyar óvodai csoportot, a gáji csoportot, de az iskoláinkat is. A 21-es Általános Iskolában Viszhányó Aranka személyében sikerült magyar aligazgatói tisztséget szereznünk. Legfontosabb feladat a szülők számára vonzóvá tenni az anyanyelvű oktatási intézményeket.

– A magyar történelmi egyházakat sikerült-e támogatni?

– Aradon ez 8 római katolikus, 3 református, 1 evangélikus-lutheránus és 2 baptista közösséget érint, vagyis a templomaik és az imaházaik korszerűsítését, felújítását összesen 480 ezer lejjel sikerült támogatni. Azzal szoktunk érvelni, hogy a katolikus egyházhoz tartozó román hívekkel együtt a mi felekezeteink a város lakosságának mintegy 15%-át képezik, tehát a felekezetekre elkülönített támogatásokból is ennyit igénylünk.

– A magyar kultúrára mennyi pénz jutott?

– Fontos prioritásunk az anyanyelvű kultúra támogatása, ezért a magyar kulturális rendezvényeket az Aradi Kulturális Központon keresztül összesen 350 ezer lejjel támogattuk. Köztük a Magyar Kultúra Napját, az Újaradi Farsangot, a Megabált, a március 8-i rendezvényt, a március 15-i programot, a Mindenki húsvétja programot, a Magyar Majálist, Gájban a Gizella-napi programot, az Anna-bált, a Szent István-napi programot, az Aradi Magyar Napokat, az október 23-i rendezvényt, az Erzsébet-, Katalin- és András-napi bált, a Mindenki karácsonya programot, ugyanakkor három kerületben ugyanannyi nótaestet is támogattunk. Az Aradi Kamaraszínháznak a nagyszínház épületében megtartott előadásaihoz is nagyobb keretet, a működéséhez összesen 500 ezer lejt biztosítottunk.

– A magyar civilszervezetek kaptak-e támogatást?

– Pályázatok alapján, az AMISZ-szal együtt mintegy 300 ezer lejnyi támogatást kaptak. Tekintve, hogy jelenleg Aradnak az idei költségvetésén dolgozunk, bízunk a tavalyi támogatási összegeknek a megismétlésében. Ez ügyben már tettünk lépéseket. Fő akadály a megyeközpont költségvetésének a kormányhatározatok által próbált zsugorítása lehet, ugyanakkor több helyen fizetésemelést is eszközöltek. Ilyen feltételek között, idén is folytatni szeretnénk az identitásunk megőrzéséhez, a megmaradásunkhoz szükséges összegeknek a biztosítását az oktatás, az egyház és a kultúra terén. Ugyanakkor a Csiky régi épületének a teljes felújítására készült tanulmányban 2 millió lej beruházás szerepel. Vagyis a pincétől a padlásig minden, az épület kora által megkívánt felújítási, korszerűsítési munkát el kell végezni. A nagy költség miatt meglehet, hogy idén csupán a terv készül el, a kivitelezés jövőre marad.

Elhúzódó ügyek

– Mi a helyzet a Megbékélési park bővítésével?

– Az a felavatása óta eltelt 10 év alatt sok rongálásnak volt kitéve. Éppen ezért a Szabadság-szobornak a befestése óta a kamerarendszer mellett állandó helyi rendőrfelügyelet működik ott. A teret sikerült felújítani, de a Víztorony felé tervezett bővítést, átjárót illetően a terület tulajdonjoga tisztázásának az elhúzódása miatt egyelőre helyben topogunk. Mivel túl vagyunk mindenfajta választáson, remélem, idén sikerül megszerezni a hozzá szükséges kormányhatározatot.

– Szó volt a Stúdió mozi épületének a felújításáról, esetleg magyar kulturális központtá való átalakításáról. Mi a helyzet vele?

– Ezzel kapcsolatban merész, nagy tervben gondolkodunk, de idén valószínűleg nem fog megvalósulni. Bekerült ugyan a kulturális stratégiába, amihez komoly döntés szükséges…

– Készült-e tanulmányterv a felújítás anyagi keretének a vázolására?

– Az épület több vállalat kezén ment keresztül, közben teljesen tönkrement a Bohus-palotában valamikor moziteremnek épült helyiség. Többször is megvizsgáltuk tervezőkkel, színházi szakemberekkel, de a jelenlegi előírásoknak megfelelően a közönségteret, vagyis az ülőhelyeket kellene módosítani. Éppen ezért, a szakemberekkel Temesváron is jártunk, ahol megtekintettük az ottani Magyar Színházat is. A tapasztalatok alapján, a Stúdió moziban ülőhelyváltoztatást kellene végrehajtani.

– Hány ülőhelyet lehetne ott kialakítani?

– Ahhoz, hogy megfeleljen a jelenlegi, szigorú tűzvédelmi előírásoknak, mintegy 200 ülőhelyet lehetne létrehozni, de egy jogi vita is folyik körülötte: mozi maradjon-e vagy kulturális központ?

– Adódik a kerületi mozitermek kérdése: vagyis, a város felújított jó néhány kerületbeli mozitermet. Azoknak mi lesz a rendeltetésük?

– Ez a kérdés is a bürokrácia útvesztőiben vergődik, mert miután a város átvette, a jogszabály arról szól, hogy azokban filmvetítéseket kell szervezni, ezért vetítőgépekre is szükség van. A törvényben viszont filmvetítés mellett kulturális programok szervezése is szerepel. A kérdésben illetékes kollégákat elvittem Békéscsabára, ahol megtekintettünk egy kerületi kulturális központot. Javaslatom az volt, hogy a kulturális központ vegye át őket, szervezzenek benne programokat.

– Igaz, hogy az Aradi Mozivállalat beperelte a polgármesteri hivatalt?

– Igen, méghozzá annak alapján, hogy ott nincs vetítés.

– Nekik vannak vetítőfelszereléseik?

– Nincsenek, addig tétlenül nézték, hogy a mozitermek tönkremenjenek. Most viszont, amikor felújítva látják az épületeket, felébredtek, hogy azokban nekik előjogaik vannak. Mivel a bukaresti tragédiák miatt szigorú tűzvédelmi elvárások is születtek, a dolog igen összetettnek tűnik. A helyzetet tovább rontja a tény, hogy a Kultúrpalota felújítása, illetve a Szakszervezetek Házának a leromlott volta miatt jelenleg Aradon nincs olyan nagyterem, ahol kulturális programokat lehetne szervezni… Hozzátenném még, hogy számunkra fontos: a városnak olyan kulturális stratégiája kell hogy legyen, amely a mi elvárásainkat is tartalmazza. Ilyenek az egészségfejlesztés, továbbá a zöldváros-stratégiák. Mivel az Urbanisztikai Szakbizottság vezetése is rám hárult, fontos lenne megemelni Arad zöldövezeteinek a százalékos arányát. Ugyancsak az RMDSZ kezdeményezésére Arad fejlesztési stratégiájába sikerült bevinni, hogy a Gájon áthaladó körgyűrűt, egy alaposan kidolgozott terv szerint, a városon kívül vezessék. Ugyanakkor egy új Maros-hídnak az építése is szerepel abban, az a Şaguna utcának a meghosszabbításaként kelne át a Maroson, tehermentesítve a városközpontot. Arad élhetőségének a javítása érdekében állandóan konzultálunk kerületi elnökeinkkel…

– Éppen idevágó kérdést szeretnék feltenni: a Mosóczy-telepen tartott lakossági fórumon felvetették a kellemetlen kérdést, miszerint a kerületbe két irányból, napközben 40 percenként közlekedő 16-os, illetve 15-os villamosok, rendszeresen a Hegyalja térnél találkoznak. Tehát együtt közlekednek, ahelyett, hogy valamelyiknek a menetrendjét 20 perccel kitolnák. Ezáltal a jelzett térről a jelenlegi 40 helyett, 20 percenként lehetne kijutni a Mosóczy-telepre.

– Azonnal beszélek az Aradi Közlekedési Vállalat igazgatójával az ügyben, de azt is elmondom: minden szerdán 13 órától fogadóórán várom a lakosság panaszait a Városházán. Ide hétfőn fel kell iratkozni a 0257/253-782-es telefonszámon, hogy szerdáig a sérelmek orvoslását előkészíthessük az illetékes közszolgálati osztályon. Ugyanakkor a felépülésem után az RMDSZ-székházban is folytatni kívánom a hétfői, 16 órától tartandó fogadóórákat. Itt is be kell jelentkezni a 0257/255-786-os telefonszámon.

– Köszönöm szépen a beszélgetést, és a Mosóczy-telepi olvasóknak máris közölhetjük, hogy a Közszállítási Vállalat igazgatója a jelenlétünkben tett ígéretet a villamosközlekedésnek a kerületben történő összehangolására.

– Én köszönöm a lehetőséget és a gondjaikkal várom az aradi polgárokat.