Minisztériumi ellenőrzés Marosnémetin

Hunyad megyébe küldi Virgil Popescu gazdasági és energetikai miniszter a minisztérium ellenőrző testületét, hogy vegye szemügyre a Hunyad megyei energetikai konszern (CEH) és az annak kötelékébe tartozó marosnémeti hőerőmű helyzetét.

Az utóbbi hónapokban komoly gondok vetődtek fel az energetikai komplexum és a hőerőmű működésével kapcsolatosan. A miniszter szerint a minisztériumi ellenőrző testület az energiatermelésre, a kőszénkitermelésre, a hőerőmű kőszénnel való ellátására és a kőszén tartalékokra összpontosít, valamint a CEH pénzügyi helyzetére. Novemberben például fennakadások voltak a vasúti szállítás kifizetésével, a Zsil-völgyi bányákból származó kőszenet ugyanis vasúton szállítják Marosnémetire. Szintén gondok vannak a szükséges kőszénkészlet biztosításával a Zsil-völgyi bányák kitermelésének csökkenése miatt. A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy novemberben a dévai önkormányzat kellett hogy kifizesse a kőszénszállítás elmaradt számláját, Florin Oancea dévai polgármester pedig december elején személyesen kereste fel a minisztert a kőszéntartalék biztosítása ügyében. Amennyiben a Zsil-völgyi bányák képtelenek lesznek elegendő mennyiségű kőszenet kitermelni, importból fedezik a különbözetet, jelezte akkor a szakminisztérium, ehhez azonban pontosan ismerni kell a helyzetet.

Nemcsak a Déva melletti hőerőműnél vannak gondok, hanem a bányavidéki parosényinál is. A csődeljárás alatt álló, fizetésképtelennek minősített CEH-nek még a folyó költségek biztosítása is gondot jelent, a hőerőművek alkalmazottjai csak késéssel kapták meg decemberi bérüket. Január hetedikére viszont mindenki megkapta teljes fizetését, legalábbis a CEH keddi sajtóközleménye szerint.

Hogy később mi lesz a CEH, a hőerőművek, illetve Déva és a Zsil-völgyi városok távfűtésének sorsa, az már sokkal bonyolultabb kérdés. A marosnémeti hőerőmű például nem felel meg az EU-s környezeti követelményeknek, nincs környezetvédelmi engedélye és csak ideiglenes jelleggel üzemel. A környezetvédelmi engedély megszerzéséhez viszont több mint 40 millió eurós műszaki korszerűsítést kellene végrehajtani. Déván viszont mintegy 22 000 ember függ a marosnémeti hőerőmű biztosította távfűtéstől, vagyis kb. 4500 lakás és a közintézmények nagy többsége, a Zsil-völgyi városokban pedig még többen függnek a parosényi hőerőműtől.

Az idei telet átvészelik valahogy, a városi távfűtési rendszert használó dévaiak és Zsil-völgyiek nem fognak dideregni, hosszabb távon azonban alighanem hasznos lenne más megoldás (főleg családi fűtésközpont) után nézni.