Mosolyog a korábban síró épület

Hosszú évek, talán évtizedek óta nem gyűlt össze annyi zsidó a dévai zsinagógába, mint vasárnap délután, jegyezték meg leplezetlen örömmel többen is az egybegyűltek közül. Vasárnap délután a gyönyörűen felújított dévai zsinagóga élettel telt meg 60 év után. A maroknyi dévai hitközösség tagjai mellett az ország minden részéről, sőt, Izraelből is jöttek zsidók: dévai keresztény románok és magyarok (egyszerű polgárok mellett városi és megyei vezetők, parlamenti képviselők, politikai vezetők) is szép számban vettek részt a zsinagóga újraavatási ünnepségén.

Zsidó újjászületés, nem csak Déván

A dévai zsinagógát még 1897-ben építették, 1914–16 között pedig felújították. 2003-ban a dévai önkormányzat támogatásával kisebb felújítás zajlott, szemléltette az imahely történetét Florin Oancea dévai polgármester. Az igazi renoválás azonban 2017-ben kezdődött el és idén ért véget.

A zsinagógát kívül-belül teljesen felújították, kifestették, és márvány padlózattal látták el. Az évtizedeken keresztül hanyatló épület csodásan néz ki, visszanyerte régi ragyogását. Jóllehet lépésről lépésre figyelemmel kísérte a felújítási munkát, nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy ilyen felemelő pillanatokba részesülhetett Déván, mondta ünnepi beszédében dr. Aurel Vainer, az országos zsidó szövetség elnöke. Aki nem is gondolta volna, hogy a felújítás nyomán a zsinagóga ilyen szép lehet. Az épület nemcsak a hitközség számára jelent büszkeséget, hanem a város számára is, annak építészeti és kulturális örökségét gazdagítja.

A Pop Annamária dévai építész tervei szerint történt renoválás kb. 600 000 euróba került, szemléltette Max László projektmenedzser. A pénzt a kormány biztosította a vallási közösségek államtitkársága révén, valamint a romániai zsidó hitközösség és az amerikai Joint Distribution Committee (JDS) zsidó civilszervezet romániai kirendeltsége révén.

Nem ez az első zsinagóga-renoválás Romániában, 2005 óta már 21 hasonló létesítmény felújítására került sor. A bukaresti kormányok rendszeresen támogatják a hitközösséget, főleg az utóbbi kormányok és személyesen Liviu Dragnea, jegyezte meg ünnepi felszólalásában dr. Aurel Vainer. Jelenleg a romániai zsidó közösségnek 86 zsinagógája van (a második világháború előtti több mint 2000-ből). Az országban manapság már csak 7000 zsidó él a világháború előtti közel egymillióból. Legtöbben, 2500-an Bukarestben élnek, ahol két zsinagógával rendelkeznek. Bukarest után Nagyvárad, Jászvásár és Temesvár a legnagyobb hitközösség, de a kolozsvári és aradi is jelentős. A hitközösségek kicsi és csökkenő létszáma ellenére a judaizmus újjászületését éli Romániában, főleg vallási és kulturális öröksége korszerűsítése és új intézmények – például klezmer zenekarok – alapítása révén. Elképesztő, mekkora fejlődés ment végbe az utóbbi 15 évben, jegyezte meg ünnepi felszólalásában Israel Sabbagh, a JDC romániai vezetője.

Szív és lélek

Nagy öröm részt venni a szépséges zsinagóga újraavató ünnepségén, főleg, hogy korábban az omladozó, elhanyagolt épület sírt, hangsúlyozta Silviu Vexler, a romániai zsidó közösség parlamenti képviselője. Azt kívánva a helyi közösségnek, hogy élettel töltse meg az újjá varázsolt épületet, a zsinagóga szíve ugyanis a közösség.

A szívvel azonban gondok lehetnek, a huszadik század viharos történelme nyomán a zsidó közösség létszáma folyamatosan csökkent, manapság a városban már csak 60 zsidó él (a megyében 130), mondta Liviu Lăcătuşu, a dévai hitközség elnöke. A zsinagóga felújítása is más vallásúak segítségével történt, mintegy jelképe a többség és a kisebbség harmonikus együttműködésének és összefogásának. Tekintettel a dévai zsidóság kis létszámára (a vallási szertartáshoz egy minyan, azaz legalább 10 férfi szükséges) a zsinagóga rendszeres vallási használata kérdéses marad. Partnerséget kötöttek a városvezetéssel, a hitközösség az önkormányzat rendelkezésére bocsátja az épületet kulturális rendezvények szervezésére. Lăcătuşu reményei szerint azonban jelentősebb vallási ünnepek alkalmával összegyűlnek elegen, hogy rendeltetésének megfelelően vallási szertartásokat tarthassanak.

A Tóra-tekercsek jelentik a zsinagóga lelkét. Csakis kézzel írottak lehetnek, és a legkisebb nyelvtani hiba sem lehet bennük, holott több ezer szót tartalmaznak, elkészítésük, pedig éveket vesz igénybe szakképzett személy számára, mondta az ünnepi szertartáson Raffael Schäffer, Románia aradi születésű főrabbija. Az ünnepi beszédek előtt ugyanis a zsinagóga újraavatása vallási szertartással kezdődött, a Tóra-tekercsek behozatalával és héber és román nyelvű imákkal. Romániáért és Izraelért imádkoztak, mindkét ország himnuszát is elénekelték.

Az egész ünnepség talán legszebb és legfelemelőbb része azonban a bukaresti Coral-templom (az ország legjelentősebb zsinagógája) férfikórusának előadása volt. A négytagú kórus gyönyörűséges dalokat énekelt, szívhez szóló hagyományos vallásos zsidó dalok mellett olyan klasszikus darabokat, mint a Va Pensiero Verdi Nabuccojából. Zenés előadás később is volt, az ünnepség a nagyváradi klezmer zenekar fellépésével ért véget.