Nagy reményeket fűznek hozzá

Halasztással indul a beruházás, mégis nagy reményeket fűznek az aranybányászat újraindításához a Hunyad megyei Csertésen (Certej). 

Decemberben a környezetvédelmi engedély is érvényessé vált, miután a kanadai Eldorado Gold elvégezte a szükséges korszerűsítéseket, és a környezetvédelmi minisztérium visszavonta a pert a temesvári regionális ügynökség által 2012-ben kiadott engedély ellen.

A beruházás azonban mégis törvényes előírások miatt halasztódik el március elsejétől legalább szeptemberig. A külszíni fejtéshez ugyanis utakat kell építeni, melyeken a nagy kamionok közlekednek majd, olyan területeken, melyeket szeptember elsejéig vissza lehet igényelni. Eredetileg a visszaigénylési kérvényeket március elsejéig kellett volna leadni, tavalyi kormányhatározat azonban szeptember elsejéig hosszabbította meg a határidőt, ismertette a helyzetet Petru Cîmpian, Csertés polgármestere. Ameddig nem tisztázódik a földtelkek tulajdonjogi helyzete, az építkezési engedélyt sem adhatják ki, arról nem is beszélve, hogy a leendő utak körüli területeket fákkal kell beültetni a szennyezés csökkentése céljából.

A halasztás ellenére Csertésen és a környéken nagy reményeket fűznek a cián technológiás aranybányászat újraindításához. A kanadai konszern tavaly széleskörű geológiai felméréseket végzett (jelenleg Déván és Muncselen végez hasonló munkálatokat), melyek a vártnál nagyobb kitermelést helyeznek kilátásba.

Az Eldorado Gold eredetileg 16 évre becsülte a gazdaságos kitermelést, terveit is ennek megfelelően készítette el, a tavalyi felmérések szerint azonban 26 évig érdemes folytatni az arany és ezüst kitermelését, ami az előkészületi és utómunkálatokkal együtt azt jelenti, hogy a munkanélküliség sújtotta, kilátástalan térségben kb. 30 évig lesz munkalehetőség. Vagyis egy nemzedéknek, hangsúlyozza a polgármester.

Jóllehet a kanadai konszern 500 munkahely létesítését tervezi, már most 1100 alkalmazási kérvényt adtak le. Nemcsak csertésiek, vagy a környező falvak lakosai, hanem a 25-25 kilométerre lévő Déváról és Brádról is. Többnyire egykori bányászok, akik a nemesfém-bányászat 2006-os bezárása után munka nélkül maradtak, s akik az iparág újraindításától várják sorsuk javulását. Az 1971-es nagy tragédia – amikor hivatalosan 48 ember vesztette életét a bányászati védőgát átszakadása miatt, a valóságban viszont alighanem többen – nem ijeszti meg őket, a megélhetés reménye fontosabb számukra, mint a környezeti veszélyek.

A környezetvédők viszont teljesen másképp látják a dolgokat, nemrég a dévai Minvest bányavállalat székhelyén tiltakoztak óriástranszparensekkel a csertési, dévai, brádi vagy muncseli aranybányászat ellen, mivel a cián alapú technológia óriási kockázattal jár, az emberi egészségre és a környezetre egyaránt. Csertésen évi 1600 tonna ciánt használnának a 450 hektárosnak tervezett kitermelésnél. Alighanem az előkészületi munkálatok előrehaladásával a környezetvédők tiltakozása ugyanúgy fokozódik, mint a csertésiek bányászathoz fűződő reményei.