„Ne romboljuk le azt, amit közösen felépítettünk!”

Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein. (MTI)

Kelemen Hunor a kezdeményezők nevében szólalt fel a bukaresti képviselőház szerdai ülésén, alább felszólalásának teljes szövege.

„Az általunk benyújtott közigazgatási törvénykönyv tervezetének vitáján ma arra kértem parlamenti kollégáimat, hogy ne romboljuk le a bizalmat – legalábbis azt, ami még megmaradt belőle. Ne romboljuk le azt a hitet, hogy lehet értelmes párbeszédet folytatni a parlamentben, hogy van értelmes párbeszéd etnikumok között, hogy mindenki saját kultúráját és nyelvét megőrizve egy jobb jövőt építhet.

Ne romboljuk le azt, amit közösen felépítettünk!

Két hete heves versengés folyik, amelynek tétje, hogy ki tud parádésabb érveket bemutatni a magyarok és a magyar nyelv jelentette veszélyről Romániára és a románokra nézve.

Múlt héten az államelnök bejelentette, hogy elhárított egy végveszélyt, ami tulajdonképpen nem létezett. Ezzel csekély két és fél perc alatt sikerült óriási károkat okoznia a racionális párbeszéden, sikerült kigúnyolnia a magyar nyelvet és megbélyegeznie egy közösséget.

Most hétfőn ismét felült vesszőparipájára. Azt állította, hogy az RMDSZ újabb csapást mért az országra egy „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” kidolgozásával. Hogy hivatalos nyelvvé akarjuk tenni a magyart Erdélyben és hogy alkotmányellenesek a kéréseink.

Sokszor elmondtuk, hogy mindez nem igaz, ez álhír, összeesküvéselmélet, nacionalista gyűlöletkeltés! Azt kérjük, amit az Alkotmány biztosít, amit a Románia által ratifikált különböző charták előírnak. Amit kérünk, az a 2001 óta érvényben lévő jogaink megerősítése, közösségi szimbólumaink büntetlen használata!

Azt kérem, álljanak le ezzel. Már ma is látjuk, hogy ez teljesen értelmetlen, de azt még csak nem is sejthetjük, hogy milyen komoly politikai és társadalmi károkkal jár majd mindaz, ami történt.

Az RMDSZ harminc éve kizáróan demokratikus eszközökkel küzd azért, hogy a magyar közösségnek több évtizednyi diktatúra és annak asszimilációs törekvése után végre intézményes keretek biztosítsák etnikai, nyelvi, kulturális megmaradását.

Mi minden fontos törekvését támogattunk Romániának. Ezekben hittünk! Hittünk a NATO-integrációban, majd az uniós csatlakozásban is.

Nagyszerű és fontos megvalósítások, de ne feledjük, hogy közösen értük el ezeket. A parlamentben ülő kollégák elődeivel, akik megértették, hogy van értelme a közösségek közötti párbeszédnek, az etnikumközi béke közös javunk, van értelme a közös megoldáskeresésnek, a tárgyalásnak, hogy ebben semmi szégyellnivaló nincs.

Nem mindegyik megállapodás volt tökéletes, nem mindegyik volt őszinte. Némelyiket be sem tartották. De mindegyik hasznos volt, és Románia sem vesztett semmit: sem területet, sem a jobb élet esélyét. Senki nem vált általuk szegényebbé és boldogtalanabbá. Ne rombolják le azt, amit közösen felépítettünk!

A mai szavazás után minden problémánk itt marad: a vírus nem tűnik el, a gazdaság nem fejlődik, a munkanélküliség nő, az iskolák nem nyitnak ki, az emberek továbbra is a kormánytól várják a megoldást a problémáikra, a romániai vendégmunkásokat továbbra is embertelenül kizsákmányolják külföldön, és nem lesz mód arra, hogy a végtelenségig olyan áltémákat találjon ki és tárgyaljon a parlament, amelyek hosszú távon elvonják a figyelmet a valódi problémákról.”

Elvetette a törvénytervezetet a képviselőház

Elvetette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisebbségi anyanyelvhasználatról is szóló, Klaus Iohannis államfő által nyilvánosan bírált közigazgatási törvénytervezetét a bukaresti képviselőház szerdán.

Az RMDSZ tervezete azokat a nyelvhasználati jogokat is tartalmazta, amelyeket kihagytak a közigazgatási kódex tavaly nyáron kormányrendelettel hatályba léptetett változatából, illetve további, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasolt.

Törvényjavaslatával az RMDSZ egyebek mellett azt akarta elérni, hogy ne csorbuljanak a magyar közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken a következő népszámláláskor, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.

Az RMDSZ által kidolgozott tervezet szankciókat is előirányozott volna arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat, a megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, és a szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.

A végső döntést meghozó képviselőházban a szerdai szavazáson 287:21 arányban vetették el az RMDSZ tervezetét, három törvényhozó tartózkodott.