Nem időszerű az alkotmánymódosítás

Romániában hiányoznak az alkotmánymódosításhoz szükséges politikai feltételek, hangsúlyozta keddi dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. 

Közismert, hogy az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség szükséges, ami elérhetetlen cél a jelenlegi parlamentben, ahol a pártok szögesen ellentétes elképzeléseket szorgalmaznak az alkotmánymódosítással kapcsolatosan, az ellenzék s a kormánypártok jóformán szóba sem állnak, s ráadásul a kormánykoalíció is törékeny. Emiatt az alkotmánymódosítás témája hamis téma, mely a jelenlegi politikai konjunktúrában semmilyen eredményre sem vezethet, hiszen az alkotmánymódosítás eleve párbeszédre épül.

Holott igenis szükség volna alkotmánymódosító javaslatok közvitájára, lehetőleg szakemberek és minél széleskörűbb társadalmi rétegek bevonásával, hangsúlyozta Winkler Gyula. A politikai osztály viszont nem annyira az elveket és eszméket veszi figyelembe, mint inkább saját érdekeit, ráadásul erőteljes személyeskedések nyomán. A közigazgatási reform nagyszerű példa erre. A jelenlegi 41 megyében a három nagy román párt mindegyikének (PD-L, PSD és PNL) 41 reális vagy potenciális kiskirálya („bárója”) van, valamennyien nyilvánvalóan foggal-körömmel elleneznék a megyek felszámolását és nagyobb régiók létrehozását. A közigazgatási reformról szóló vitát pedig lejáratnák.

Az sem világos, milyen állami berendezkedést akarnak, az alkotmány mit is tükrözzön tulajdonképpen. Az RMDSZ parlamentáris köztársaságért száll síkra, ahol az országgyűlésé a fő hatalom, az államelnöké pedig ceremoniális, a mindenkori kormány pedig nem élhetne vissza sürgősségi kormányrendeletekkel, vagy felelősségvállalással, hiszen ezek a demokrácia alapját ássák alá. 21 év tapasztalata bebizonyította, hogy a jelenlegi félig elnöki, félig parlamentáris köztársaság egyensúly helyett ellentétet hozott, nemcsak az államfő, kormányfő és az országgyűlés között, hanem a társadalomban is megosztottságot és szembenállást eredményezett. De hát nem is lehetett másképpen, mivel az 1991-es alkotmányt személyre szabták, akárcsak annak 2003-as módosítását. Csakhogy a számítások nem jöttek be, a 2003-as módosítás fő szorgalmazója elvesztette a következő évi államfői választást, pártja ellenzékbe került, s nem tud mit kezdeni a kialakult politikai helyzettel, amelyben a maguknak tervezett hatalmi kerettel a politikai ellenfél élhet.

Ugyanakkor az RMDSZ az arányos választási rendszert és a kétkamarás, ámde kisebb létszámú parlamentet tartaná kívánatosnak Romániában, mivel a 2008-ban bevezetett egyéni választási rendszer korántsem reformálta meg a politikai osztályt, éppen ellenkezőleg, az utóbbi 21 év leggyengébb, legkevésbé koherens parlamentjét eredményezte. Jelenleg ha megkérdezik a szenátorokat, parlamenti képviselőket, mi volt fő tevékenységük, akkor azt válaszolják, hogy pénzt szereztek hidakra, utakra, templomokra saját választási körzetüknek. A lobbi természetesen fontos, hangsúlyozta Winkler Gyula, de a honatyák fő feladata továbbra is a törvénykezés kellene hogy legyen, a jogszabályok megvitatása és elfogadása. A jelenlegi rendszer (és kor4mányzás) viszont éppen eme fő feladatot szorította háttérbe.