Nyomásgyakorlás az utolsó pillanati megoldásra

Hol létesüljön a korszerű szeméttelep Hunyad megyében, melyre Európa tálcán nyújt 52 millió eurót, viszont egyetlen település sem hajlandó helyt adni annak? Erre a kérdésre keresett választ a Hunyad Megyei Tanács a polgármesterekkel együtt a héten.

Felelőtlen polgármesterek

Mármint azok, akik vették a fáradságot, hogy részt vegyenek a megyei tanács által összehívott dévai tanácskozáson. A megye 69 polgármestere közül ugyanis csak 34 vett részt a Mircea Moloţ megyei tanácselnök által szervezett tanácskozáson, a 14 város közül csak 3. Kétségtelen, a karácsony előtti hét nem a legjobb időszak ilyesmire, de az idő sürget: amennyiben márciusig nem adják le a pályázatot, konkrét helyszínnel, kivitelezhetőségi tanulmánnyal, EU-s szintű műszaki projekttel, elúszik az uniós finanszírozás, s Hunyad megye korszerű szeméttelep nélkül marad, ostorozta éles hangon Mircea Moloţ az egybegyűlteket.

Nagybarcsa mégsem veszett el?

Petrilla, az egyik kiszemelt helyszín – amely az egyetlen alkalmas hely a Zsil völgyében – úgy néz ki, végleg esett, miután a helyi tanácsosok határozatban utasították el, hogy a város határában épüljön meg a korszerű szeméttelep. Nagybarcsa viszont menthető, amennyiben megtörik a bácsiak ellenállását. A megye központi részére tervezett másik szeméttelep ugyanis Nagybarcsa és Bácsi községek, valamint Piski város határában létesülne, javarészt Nagybarcsa, s csak kisebb részt Piski és Bácsi területén. Előbbiek elfogadnák, viszont a bácsiak ellenzik a tervet, 1016 aláírást gyűjtöttek össze az elképzelés ellen. Ezért az összejövetelen komoly nyomást gyakoroltak Emil Rîşteiu polgármesterre, hogy fogadja el az EU-s normáknak megfelelő szeméttelep megépítését, sőt, magyarázza el a kételkedőknek, hogy ez nem a hagyományos – bűzös, füstölő, patkányokkal, kóbor kutyákkal és varjúkkal teli – szeméttelep, hanem környezetbarát, ökológikus, EU-s szintű modern létesítmény. A Moloţ kemény hangjától megilletődött többi polgármester is igyekezett meggyőzni bácsi kollégáját, hogy fogadja el a szeméttelep létesítését. Sőt, január 10-ig határidőt szabtak neki, hogy adja meg a végleges választ.

Emil Rîşteiu viszont nem igazán lelkesedett az elképzelésért, noha nem is ellenezte nyíltan a többiek előtt. A kiszemelt telek környékén ugyanis a bácsiaknak 600 hektár szántóföldjük van, s erre a szeméttelepnek – legyen az bármennyire korszerű – mégis kedvezőtlen hatása lesz. Ráadásul könnyű a többieknek nyomást gyakorolni, de ha létrejötte után bármilyen gond lesz a teleppel, akkor csak Nagybarcsa, Piski és Bácsi polgármesterei lesznek felelősek, a többiek és a megyei tanácselnök nem. S hát a pénzbírságokat nem az önkormányzatra, mint jogi személyre, hanem a polgármesterekre, mint természetes személyekre szabják. Érdekes módon éppen ez volt Moloţ fő érve is: a megyei tanács csupán segítséget nyújt, összehangolja a településeket, de maguk a polgármesterek felelősek. Anyagilag is.

Telek a DNA árnyékában

A polgármesterek azt javasolták, hogy a megyei tanács a másik felvetődött alternatívát folytassa, s Telek (Teliuc) község határában vásároljon telket a szeméttelep számára. Mircea Moloţ azonban visszautasította az elképzelést, mivel az ottani telektulajdonosok (magánszemélyek) megérezték, hogy a hatóságok szorult helyzetben vannak, s jócskán fölvitték az árakat. Ha közpénzből kétszer többet fizetünk a falusi külterület négyzetméteréért, mint amennyibe kerül a városi belterület négyzetmétere, a DNA biztosan a nyakunkra jön, hangsúlyozta a tanácselnök. Aki nem akar álmatlan éjszakákat, DNA-pert, még azt a bizonyos 30 napos előzetest sem szeretné személyesen megtapasztalni. Telekről mégsem mondtak le teljesen, amennyiben sikerül meggyőzni az ottani telektulajdonosokat, hogy a piaci körülményeknek megfelelő árat kérjenek, akkor szóba jöhet megoldásként. Egyelőre viszont Nagybarcsát erőltetik, főleg, hogy a törvény semmivel sem tiltja a beruházást, ha az érintett lakosság ellenzi. Az EU-s előírások pedig csak azt követelik, hogy a szeméttelep legalább 10 hektáros területen épüljön, s legalább egy kilométerre a legközelebbi lakóháztól.

Zsarolás a Zsil-völgyiek megrendszabályozására

A Zsil völgyében azonban súlyosabb a helyzet, mivel Petrilla lenne az egyetlen uniós előírásoknak megfelelő helyszín. A bányavidéken jelenleg is már csak egyetlen egy – régi típusú – szeméttelep működik, Vulkánban. 2015-ig működhet, akkor végleg be kell zárni. Manapság az egész Zsil völgyéből oda szállítják a szemetet. Ráadásul a többi település nem fizet rendszeresen ezért, Lupény például 160 000 lejes, Petrozsény pedig 100 000 lejes adósságot halmozott fel Vulkánnal szemben, szemléltette a helyzetet Gheorghe Ile, Vulkán polgármestere, az egyetlen bányavidéki polgármester, aki eljött a megyei tanácskozásra. Amennyiben nem fizetik ki adósságaikat, januártól Vulkán nem fogadja be a többi Zsil-völgyi település szemetét, s az ottani polgármesterek boldoguljanak, ahogy tudnak, hangsúlyozta Ile. Mircea Moloţnak nagyon tetszett az – általa nyíltan zsarolásnak minősített – elképzelés, azt remélve, hogy ettől talán-talán a petrillaiak mégis meggondolják magukat, s engedélyezik, hogy a megye másik korszerű szeméttelepe városuk határában épüljön.