„Őriznünk kell a ránk hagyott örökséget”

A pécskai Szentháromság parkban pénteken 18 órától megtartott Szent István-napi kenyérszentelő szertartáson ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános a könyörgés után kifejtette: „Istenünk, gondviselő Atyánk, naponta kértük Tőled a mindennapi kenyeret, és ma az egész évben tőled kapott eledelért hálát adunk, eléd hozzuk az új kenyeret. Hálánk jeléül a keresztednek a jelével illetjük és megszenteljük.”

Miután keresztet vetett a hosszú asztalon kosarakban álló kenyerekre, azokat megszentelte, majd folytatta: „Hálát adunk Neked, amiért gondunkat viseled, de hálát adunk azoknak is, akik szántottak, vetettek, arattak, szállítottak, őröltek, dagasztottak, és megsütötték, hogy illatos ajándékod mindennap az asztalunkra kerülhessen. Urunk, fogadd el érte köszönetünket és mennyei áldásoddal áldd meg az asztalunkra helyezett kenyerünket, hogy hálás lélekkel fogyasztva, Neked és embertársainknak is hálát adva, a gyarapodásunkra szolgáljon. Jézus Krisztus által, aki a mindennapi kenyerünk, örök életünk és üdvösségünk, aki Veled él és uralkodik és mindnyájunkat szeret mindörökkön örökké, ámen.”

A közösen elmondott Miatyánk, valamint Üdvözlégy Mária kezdetű imák után ft. és ns. Király Árpád hozzáfűzte: „Öröm és hála van a szívünkben mindazokért a jóságokért, amelyeket, Urunk, irántuk tanúsítottál, kérünk, maradj továbbra is népeddel, népünkkel, hogy a mindennapi kenyérnek örvendve hálát adhassunk Neked, aki élsz és szeretsz, örökkön, örökké, ámen.”

Ezt követően elhangzott Sík Sándor Szent István-himnusz című költeménye, amelyet nagy átéléssel adott elő dr. Rimainé Raczkó Zsuzsanna.

Balta Tajcs Tünde köszöntője

A könnyfakasztóan megindító szavalat után Balta Tajcs Tünde, a Pécskai Magyar Kisebbségi Hagyományőrző Egyesületnek az elnöke köszönte meg a szavalatot, üdvözölte a nagyszámú résztvevőt. „Tisztelt ünneplő testvérek, hiszem és vallom, hogy számunkra nincs más út, csak az Isten útja. Építsük hát egyéni, családi és társadalmi életünket Istenre, az Ő törvényeire. Erre hív ma bennünket Szent István ünnepe, akinek van füle, hallja, akinek van szíve, érzi. Magam is hiszem: több mint ezer év történelme köt össze minket, magyarokat, ezért kívánom, hogy e kötelék erős, szilárd és elszakíthatatlan maradjon az idők végezetéig, ámen!”

A továbbiakban felkérte Bölöni Györgyöt, a Pécska Díszpolgára kitüntetés várományosát, hogy az egybegyűltekkel ossza meg ünnepi gondolatait.

Bölöni György: „A kiszámíthatóságot kaptuk örökül”

„Tisztelt egybegyűltek! Életünk egyik legfontosabb mozzanata, maga a születésünknek a pillanata, még akkor is, ha nem a születésünk szabja meg életutunk irányát, de ez a kezdet, ami meghatározza: hogyan indulunk el az utunkon. Az emberekéhez hasonlóan, az államok életében is ugyanúgy van, hiszen a magyarság történelmében az államalapítás az egyik legfontosabb esemény, sorsfordító időszak volt. Olyan lépés, amit őseinknek meg kellett tenniük, hogy a megmaradásunkat garantálhassák. Annak idején, Szent István a kereszténység alapjaira építve, erős nyugati, keresztény államot alapított, amivel végérvényesen kijelölte a mi helyünket is Európában.

Vitathatatlan, hogy a döntése jó volt, amire az első számú bizonyíték, hogy mi, magyarok megmaradtunk és ezer év után ma is itt vagyunk Európa szívében. Nekünk, akik a keresztény hitre támaszkodva, a békét, a rendet, a biztonságot és a nyugalmat helyezzük a középpontba, nincs más dolgunk, mint Szent István fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmeit követve, továbbmenni a megszabott úton, vállalva ezzel akár a maradiság bélyegét is.

Nekünk nem szabad letérnünk a kijelölt útról, nem szabad elvágnunk keresztény és magyar gyökereinket, meg kell őriznünk hagyományainkat, őriznünk kell a ránk hagyott örökséget.

Nem szabad elfelejtenünk: az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy úton úgy, ahogyan később, az elődeink a születésünk pillanatában elindítottak bennünket is.

Mindez azonban nem elég, a mi feladatunk, kötelességünk vigyáznunk arra, hogy ugyancsak ezen az úton indítsuk el az utánunk jövőket. Egyetlen szóba összefoglalva Szent királyunk hagyatékát, a kiszámíthatóságot kaptuk tőle örökül. Idézem: Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy a fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban – figyelmeztette fiát. Tennünk kell tehát a szabadság szeretetében, a kereszténység értékeiben, a gyarapodás, a fejlődés képességében. Ehhez viszont el kell utasítanunk az önfeladást és az értéktagadást. Őriznünk kell magunkban a magyar népnek, a nemzetnek az ezer év alatt számtalanszor bizonyított képességét: még a füstölgő romokon is tudnunk kell, új várakat építeni.

Augusztus 20. a magyarságnak a három nemzeti ünnepe közül a legrégebbi. E napon államalapításunkat, Szent István királyunkat, nemzet megmaradásunkat és az életet jelentő új kenyeret is ünnepeljük. Azt az új kenyeret, amely az élet táplálója, amiben benne foglaltatik az isteni gondviselés, a dolgos kezek munkája, az összefogás, az együttműködés ereje, és az élet körforgása. Ünnepünk alkalmából kívánok önöknek mindent, ami a ránk hagyott Szent Istváni örökségből eredhet: békét, bőséget, hitben, szeretetben megért, szép jövőt!” –  zárta ünnepi beszédét Bölöni György megyei tanácsos.

Köszönet

Miután megköszönte a beszédet, Balta Tajcs Tünde hozzáfűzte: „Örök hála és köszönet a Szarvasi Gazdák Nemzeti Hagyományőrző Egyesületének és Túri Török Tibor szobrászművésznek Szent István királyunknak a szobráért. Köszönet Antal Péter polgármesternek mindazért, amit a Pécskán, valamint a hozzá tartozó falvakban élő magyarokért tesz. Polgármester úr, köszönetet mondunk e szép és méltó helyért, ahol ünnepelni, emlékezni tudunk. Hálánk és köszönetünk a Pécskai Római Katolikus Egyházközségnek, ft. Czeglédi Ferenc esperes-plébános úrnak az ünnepélyes szertartásért és a magyarságtudatunk megőrzéséért kifejtett tevékenységéért. Sajnos, az esperes úr jelenleg gyengélkedik, ezért hálánk és köszönetünk ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános úrnak a helyettesítésért.”

Koszorúzás

A továbbiakban ünnepélyes zenei aláfestéssel helyezték el koszorúikat Szent István király mellszobránál: Pécska város nevében Antal Péter polgármester és Miodrag Stanoiov alpolgármester rótta le kegyeletét, az RMDSZ Pécskai Szervezete nevében Tóth Brigitta városi tanácsos és Bölöni György megyei tanácsos; az Erdélyi Vitézi Rend nevében vitéz Balta-Tajcs Péter, vitéz Lénárt István és vitéz Kutasi József elnök koszorúzott. A Pécskai 2-es Számú Általános Iskola nevében Sztojkovics Anita Mária tanárnő, a Pécskai Római Katolikus Egyházközség nevében Mester Erika és Dancu Angéla egyháztanácsosok, a Pécskai Kolping Család nevében id. Kocsik Imre elnök és Kocsik Klára, a Tornyai Tájház és a PROPIRKULT Egyesület nevében Tóth Piroska és Suttyák András helyezte el az emlékezés virágait. A Pécskai Búzavirág Néptánccsoport és Egyesület nevében Engi Márta Ildikó elnök és Engi Illés, Csíkmadaras község, a Csíkmadarasi Kis Ferenc Általános Iskola és a Csikmadarasi Egyesület nevében Bíró Júlia és Rácz Szabolcs, a Pécskai Magyar Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület nevében Lénárt Erika és Pete Judit, a Pécskai Szentháromság Plébánia Angyalkürt Gyermekkórus nevében Sipos Brigitta és Bajusz Péter koszorúzott.

A koszorúzás után az Angyalkürt Gyermekkórus Magyar vagyok című éneke csendült fel.

Közös kóstolás, áldás

A megszentelt kenyereket felszeletelték, a jelenlévők ünnepi, baráti hangulatban megkóstolták, elfogyasztották, majd ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános mondott áldást a kenyérre és a közösségre.

Amint kifejtette, első alkalommal vett részt ezen a szép ünnepen és hangsúlyosan érzi: Szent István mindnyájunkat kötelez. Amikor akkora volt, mint Péter – mutatott egyik kisfiúra – a nagyapja – áldott legyen az emléke – megfogta a kezét, elvitte a szomszédba, és kitett az asztalra egy vaskos könyvet, amibe piros betűvel volt írva: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek magyar népünk feltámadásában”. A fiatalokat látva, hallgatva elmondhatja: „Higgyünk az elmondottakban, és hittel fogyasszuk a kenyeret, és vigyázzon mindnyájunkra a gondviselő Isten, mert Szent István királyunknak a példája valóban kötelez. Az Úr legyen veletek, áldjon meg és tartson meg mindnyájatokat Szent István szellemében a Mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.”

A főesperes áldása olyannyira hitelesnek bizonyult, hogy miközben elmondta, megszólaltak a katolikus templom harangjai is.

A magyar kenyérszentelési ünnepséget Balta Tajcs Tünde, miután ismertette a délutáni programot, az Isten áldja ünnepünk, Isten Óvja nemzetünk – köszöntéssel zárta. Utána egy lovas szekérről kiváló minőségű pécskai kenyereket osztottak ki a jelenlévők között.

Magyar néptánc és népzene

19.30 órától az I. Mihály király téren lévő szabadtéri színpadról Tapasztó Ernő színművész köszöntötte a nagyszámú közönséget, kiemelve a Búzavirág néptáncegyüttesnek az Arad megyében betöltött kiemelkedő szerepét, Engi Márta Ildikó művészeti vezetőnek köszönhetően. A magyarul elmondottakat románul is megismételte.

A programban elsőként az óvodások, azaz a Bojtocska tánccsoport lépett színpadra, Tóth Brigitta betanításával népi gyermekjátékokat adtak elő. Utána a Boglárka előadásában dél-alföldi összeállítás következett, amit július végén tanultak meg, Balázs Viola és Nádasdy Gergő gyulai oktatók jóvoltából. Moldvai körjátékot adott elő az ifi Búzavirág csoport, majd felcsíki játék összeállítást a Boglárka. Előadásuk végén ugyancsak Balázs Viola és Nádasdy Gergő koreográfiájára délalföldi táncokat adott elő az ifi Búzavirág. Erdélyi népzenei kavalkád következett Csíkmadarasról Bíró Júliával és Kolozsvárról Rácz Szabolccsal, akiket a nagyváradi Soroglya zenekar kísért.

Este a Sláger TV-ből ismert Syntia székelyudvarhelyi énekes, majd 22 órától a legendás Bikini zenekar slágerei csendültek fel. A pénteki magyar programot a kisperegi Roulette zenekarral utcabál zárta.