Reménykedni a józanész győzelmében

Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad megyei elnökével, parlamenti képviselővel a kormányválság legújabb fejleményeit elemeztük.

– Elnök úr, hogyan értékeli a jelenlegi belpolitikai helyzetet?

– 2020 decemberében nagy reményekkel vállaltuk a kormányzást abban bizakodva, hogy az országnak évekig stabil kormánya lesz, amely az ország számára fontos dolgokkal tud majd foglalkozni, jó irányba viszi a közügyeket. A romániai politikának azonban megvan az a képessége, hogy egyik napról a másikra politikai bizonytalanságot idézzen elő. Most, amikor igen fontos feladatok várnának a kormányra, a pártoknak egy része olyan helyzetet teremtett, amire a kormányválság jellemző. A kormány három tagjának, a Liberális Pártnak, az USR–PLUS-szövetségnek, illetve az RMDSZ-nek koalícióban kellene kormányozniuk, amit csak akkor lehet gyakorolni, ha közöttük párbeszéd van. El kellene fogadniuk a tényt, miszerint egy koalícióban egyenként senki nem tudja 100%-ban az akaratát érvényesíteni. Meglehet, hogy valamelyik koalíciós partnernek erről más véleménye van. Mindig meg kell találni a minden fél számára elfogadható közös nevezőt. Meglehet, ez nem megy egyik napról a másikra, hanem heteket, esetleg még hosszabb időt igényel, de másképpen nem lehet koalícióban kormányozni. Jelenleg úgy néz ki, hogy az USR–PLUS-szövetségben semmiképp, de a PNL-ben sincs meg az akarat a koalíciós partnerekkel való közös nevező megtalálásához.

– Váratlanul robbant ki a válság?

– Az nem volt váratlan, de arra senki nem számított, hogy néhány nap alatt a lejtőn elindult hógolyó ekkorára duzzad, és a két párt kígyót-békát kiabál egymásra. Sajnos, elkövethetik a hibát, hogy olyan mélyen belevágnak egymás egójába, hogy a keletkezett árkokat később nem lehet betemetni. Ennek ellenére hiszem, hogy a néhány hónapja összeállt koalíción kívül nincs más reális lehetőség, csakis a PNL, az USR–PLUS, illetve az RMDSZ. Véleményem szerint, néhány napra mindkét félnek vissza kellene vonulnia a maga belső köreibe anélkül, hogy különféle nyilatkozatokkal megpróbálják egymást még jobban bemártani. Ha nem így tesznek, előfordulhat, hogy már nem lesz visszaút a koalícióba, ami senkinek nem lenne jó. Főként az országnak lenne káros, de a koalíciós partnereknek sem lenne jó. Magam még mindig bizakodom, hogy lehet találni egy olyan kompromisszumos megoldást, ami mindenki számára elfogadható. A megoldást azonban tévészerepléssel vagy a Facebookon történő sárdobálással nem fogjuk közelebb hozni. El kellene fogadni azt a realitást, hogy szeptember végén mindkét párt tisztújító kongresszust tart, ami nemcsak a közelmúlt, hanem a jövő történéseire is rányomja a bélyegét. A következő időszakon minél kisebb sérüléssel kellene túljutni, hogy utána le tudjunk ülni egy közös asztalhoz. Mert ha így folytatják, talán már le sem tudnak ülni egy asztalhoz. Ha az USR–PLUS hajlandó ezzel a szélsőséges és xenofób, Európa-ellenes, oltás-tagadó AUR tömörüléssel együtt működni, az nem kis gond. Nem olyan dolog, ami egykönnyen elmúlik utóhatások nélkül. Az elmúlt heti válságban az volt a megdöbbentő, hogy egy magát progresszívnak, európai mentalitásúnak valló pártszövetség, az USR–PUS dühében bosszúságában vagy bármilyen motiváció következtében hajlandó volt az AUR vezetőivel összefogni. Szerintem nagyon rossz üzenetet hordozó lépés volt a részükről, amivel megtették az AUR számára, hogy egy elfogadott politikai identitás legyen a román belpolitikában, mert az USR–PLUS európai pártszövetség hívta, legitimizálta őket. Az eltelt 8 hónapban ugyanis a parlamentben semmilyen szerephez nem jutottak, senki nem volt hajlandó tárgyalni, egyeztetni velük. Ugyanis konszenzus volt arról, hogy bárkivel, bármivel, de velük nem. Most azonban az USR–PLUS emelte be őket olyan körbe, ahol nincs helye az ő politikai mentalitásuknak. E helyzeten mindenkinek túl kell tennie magát, de az ódiumát, következményeit az USR–PLUS fogja viselni.

– A jelenlegi válság kulcsa nem az államfő kezében van? Nem kellene előbb a PNL-ben rendet teremteni? Szerintem ugyanis a miniszterelnök ellen a pártelnök korbácsolta fel a kedélyeket. Ez nem az ő belső harcukból indult?

– Sok történés visszavezethető belső harcaikra, de nem tudom, hogy a PNL berkeiben az államfőnek kellene-e rendet teremtenie. Törvényesen semmi köze nincs a PNL-hez, ezért nem is tehet rendet benne. Hogy milyen befolyással hathat rájuk, azt nem tudhatom. Egy biztos: a román politikum olyan helyzetbe került, ahova semmiképp nem lett volna szabad jutnia, mert az országnak jelenleg a kormányválság hiányzott a legkevésbé. A járványhelyzet folyamatosan romlik, a világpiacon az energiahordozók rendkívüli áremelkedése tapasztalható, manapság az országnak a télre kellene felkészülnie, az EU-s alapok környékén kellene rendet tennie. Mindehhez egy parlamenti többséggel rendelkező, stabil kormányzás szükséges. Ezt robbantották fel a jelzett pártok az elmúlt napokban, ezért a nagypolitika nem a lakosság mindennapos gondjaival foglalkozik, hanem a torzsalkodók a saját belső szennyesüket mossák egyre csúnyábban, ami nagyon szomorú.

– Reménykedjünk, hogy mégis a józanész kerekedik felül, köszönöm az értékelőt!

– Úgy legyen, magam is abban reménykedem!