Rendszerezett fejlesztés az eddigi káosz helyett

Meglepően nagy érdeklődés közepette mutatták be csütörtökön a dévai városháza dísztermében az új városrendezési tervet. Nagy szükség volna rá, mivel az előző még 1999-ből való, s az utóbbi években azt sem igazán tartották be, a város igen kaotikusan fejlődött.

Az új városrendezési (PUG) terv elsődleges célja Déva idegenforgalmi fejlesztése, szögezte le Petru Mărginean polgármester bevezető felszólalásában. Déva soha sem volt ipari város, mint a szomszédos Vajdahunyad, Pusztakalán, vagy a Zsil-völgyi bányászvárosok, és a jövőben sem lesz az. Adminisztratív jellegén túl, a turisztikai adottságokat kell kiaknázni, a várat, a régi központot és a városszélén, Sós Fürdő térségében lévő termál gyógyvíz-forrásokat, melyek ésszerű kitermelésével Déva a magyarországi Gyulaház hasonló fürdővárossá válhat, legalábbis a polgármester szerint.

Szerteágazó szempontok

Magát a tervet Kalauz Angela, Déva főépítésze és a Călin Roman vezette kolozsvári szakértői csapat készítette el, multidiszciplináris alapon. Környezetvédelmi, közlekedési, gazdasági, geológiai és számos egyéb szempontokat, illetve ezek együttes hatásait vették figyelembe a roppant igényes és részletes munka során. A bemutatón több 3x2 méteres nagy vázlatokon, illetve számítógépes kivetítéseken ismertették a fő fejlesztési irányvonalakat.

A város belterülete 640 hektárral növekedne, itt utcahálózatokat, közintézményeket és megfelelő infrastruktúra kiépítését tervezik. Zónánként jól elkülönítve a tevékenységeket. A város északnyugati végén, az Arad felé vezető részen, nem messze a Marostól tervezik a gyógyfürdőt szabadidő központtal. Nem terveznek nagyméretű épületeket, hiszen arra felé a talajvíz meglehetősen magas, ismertette a helyzetet Călin Roman. Amúgy éppen emiatt maradt a vasúton túli rész fejletlen, a város jóformán nem terjeszkedett abba az irányba. Ráadásul az ott haladó víz- és gázvezetékek környékén szigorúan tilos építkezni. Az ott lévő 7-es országúton mégis 3 új útkereszteződést terveznek, melyek révén könnyebben át lehetne jutni a vasúton túli részre.

Az ipari tevékenységet, beleértve raktárakat is, a város délkeleti részén, a Szántóhalma, Csernakeresztúr és Kisbarcsa falvak határába meglehetősen nagy területre irányítanák. Az utóbbi években már volt is ilyen irányú fejlemény, ezt rendszerezni szándékoznak. A város lakórészeit inkább a Zăvoi-Árki (Archia) térségben terjesztenék ki. Méghozzá integrált rendszerben, nemcsak lakóházak épülnének, mint eddig, hanem zöldövezetek, játszóterek, óvodák, orvosi rendelők, s minden, ami a lakónegyedek kényelmes életéhez szükséges, hangsúlyozta Angela Kalauz.

Ami a már évtizedek óta beépített városrészeket illeti, itt nagyméretű változásokra nem nagyon lehet számítani. Kizárt dolog teljes negyedek lebontása és helyükre új, megalomániás sugárutak és tömbházak építése, mint a 70–80-as években, a kommunizmus „városfejlesztése” amúgy is nagyméretű pusztítást végzett Déva hagyományos városképében, szögezte le a főépítész asszony.

Urbanizmus és közszállítás

Tekintettel a gazdasági adottságokra, nem tervezik a Dévától néhány kilométerre északra folyó Maros kereskedelmi kiaknázását, vagyis folyami kikötő létesítését. Végül is a dél-erdélyi vasút 1870-es megépítése óta megszűnt a marosi hajózás. A város melletti Sárfalván lévő kis repülőtér fejlesztésére sem számítanak, mivel a repülési előírások miatt az erősen korlátozná a tőszomszédságban lévő Déva fejlesztését, épületei magasságát és elhelyezkedését. Nem kizárt viszont egy újabb bekötőút a Déva–Szászváros autópályához.

A csütörtökön bemutatott városfejlesztési terv korántsem végleges. Év végéig két közvitát szerveznek, azok nyomán módosítják. A végleges változatot 2014 elején a helyi tanácsnak kell elfogadnia.