Több évtizedes elhanyagolás után szebb napok várnak a govosdiai egykori kohóra? Elena Udrea vidékfejlesztési és turisztikai miniszter asszony szerint az általa vezetett tárca a történelmi műemléknek számító torony felújítását tervezi, s 1,6 millió lejes finanszírozást biztosít e célra.
Azután a két évszázados kohó, ahol Európában elsőként indult be állandó öntöde, turisztikai célponttá válhat, mely a vajdahunyadi kastély mellett a térség egyik fő vonzó eleme lehet.
A kohó még 1806-ban épült a Vajdahunyad közeli Govosdián, ahol a közeli Gyaláron (Ghelari) felfedezett vasércet dolgozták fel. Öntödéjéből híres darabok kerültek ki, többek között a párizsi Eiffel-torony egyes elemei. A govosdiai kohászat fénykora a tizenkilencedik század második felében volt, majd 1890-től beindult a lassú hanyatlás, miután a fémgyártás súlypontja áthelyeződött a közeli Vajdahunyadra, ahol már az Osztrák-Magyar Monarchia idején jóval nagyobb vasgyár létesült a gyalári vasérc feldolgozására. A govosdiai kohónál az utolsó karbantartási munkálatok még magyar időkben, 1914 és 1916 között történtek. A fémipari tevékenység nem sokkal ezután véget ért.
Évtizedek óta a történelmi jelentőségű kohó elhanyagoltan áll. Az idő tönkretette a tető jelentős részét, valamint a külső vakolatot. Az ablakokban már régóta nincs üveg, a bejárati ajtón sincs semmilyen zár vagy lakat.
A minisztérium elképzelése szerint a renoválási munkálatok még az idén elkezdődhetnek. Gondot jelent viszont a kohóépület hovatartozása: két szomszédos község, Lelesz (Lelese) és Gyalár magáénak követeli. A torony ugyanis a kettő határán található, a magyar időkből származó telekkönyv szerint Lelesz község területén, Gyalár viszont az 1968-as román közigazgatási átrendezésre hivatkozik, amikor némileg módosult a két község közötti határ. A kohó felújítása nem kezdődhet el, amíg a jogi helyzet nem tisztázódik.
Hozzászólások