Rosszabbodik Románia helyzete az EU-ban

Kedden Románia ismét sokkolta a civilizált világot, amikor az USL-s hatalom úgy módosította a büntetőtörvénykönyvet, hogy a honatyák, polgármesterek, megyei tanácselnökök kikerülnek a büntetőjogi felelősség alól. 

A Nyugati országok kemény hangon ítélték el a villámgyorsaságú műveletet, s annak súlyos következményeiről is szót ejtettek.

Winkler Gyula EP-képviselőt kérdeztük arról, hogyan látszik mindez Brüsszelből.

– Képviselő úr, mi vezethetett a keddi történésekhez?

– Nem vagyok jogász, de számomra is világos, hogy Európában két jogi filozófia létezik a köztisztviselők tevékenysége szabályozásánál, az érdekellentéten alapuló angolszász felfogás, mely szerint a megválasztott tisztségekbe kerülő személyeknek nyilvánosságra kell hozniuk üzleti érdekeltségeiket, és tartózkodniuk állást foglalni az ezekkel kapcsolatos ügyekben, illetve az összeférhetetlenségeken (inkompatibilitásokon) alapuló francia jogi szemlélet, mely előírja, hogy milyen köztisztségbe, milyen személy kerülhet. A hagyományosan francia ihletésű román politika viszont átvette a másik modell elemeit, ami egy valóságos Frankensteint eredményezett. Hangsúlyozom, a romániai köztisztviselők jogi szabályozásának minden egyes eleme európai, a vegyítés viszont súlyos torzításokat eredményezett. A rendszernek koherensnek kell lennie, hogy jól működhessen.

– Az esetleges torzítások kijavítására, a koherencia kidolgozásához azonban nem lett volna sokkal ésszerűbb a köztisztviselői törvény módosítása? Miért folyamodtak egyből a büntetőtörvénykönyv módosításához?

– Lassan 7 éve az Európai Parlamentben tevékenykedem, nem tudom a bukaresti országgyűlés miért folyamodott éppen ehhez. Mindenesetre le kell szögezni, hogy a belső jogi berendezkedés minden tagállam szuverén joga, Romániának is.

– Tavaly nyáron az RMDSZ távol maradt az USL által kirobbantott, Nyugatot megbotránkoztató politikai válságtól, most viszont teljes frakciója megszavazta a büntetőtörvénykönyv módosítását. Bukarestben tevékenykedő kollégái kikérték az Ön, vagy Sógor Csaba véleményét, mielőtt szavaztak volna?

– Nem, ez nem is szokás, én pedig nem beszélhetek bukaresti képviselő kollégáim nevében. A parlamentarizmus lényege azonban a lelkiismeret-szabadság, minden parlamenti képviselő úgy szavaz, ahogy jónak látja.

– Tavaly nyár óta Románia presztízse óriásit romlott az EU-ban. Hogyan érinti ez Önöket?

– Nagy mértékben megnehezíti a munkánkat, másfél év alatt Románia számos esélyt szalasztott el emiatt. Amint már akkor is mondtam, a bizalom szétfoszlott, ami jelentős hátrány. Meg kell jegyeznem, hogy az RMDSZ az egyetlen konzekvens romániai politikai alakulat, a többiek gyakran fordulnak szembe saját korábbi álláspontjaikkal. Komolytalannak is tekintik Romániát emiatt, Brüsszelben jól emlékeznek a régebbi álláspontokra.

– Bármely romániai célkitűzés (beleértve az erdélyi magyarokat is) keresztülviteléhez külföldi EP-képviselők támogatása szükséges. Európa évek óta kitartóan a korrupcióellenes fellépést követeli Romániától, a keddi módosítás jelentősen megnehezíti azt. Hogyan képzelhető el mindezek után az együttműködés a külföldi kollégákkal az EP-ben?

– Nehezen, nehezebben, mint 2012 nyara előtt. Komoly kihívás romániai ügyeket képviselni az európai porondon, amikor odahaza akkorák az eltérések az álláspontok között. Borzalommal gondolok a jövő évi politikai iszapbirkózásra, amikor kétrendbeli választások lesznek.

– Köszönöm a beszélgetést.