Siralom völgye helyett az energia völgye

22 év alatt a mindenkori bukaresti hatalmak nem találtak megoldást a Zsil-völgye problémáira. 

Az utóbbi években hangoztatott turizmus pedig egyszerűen nem alternatíva a bányászatra, aligha gondolhatja bárki komolyan, hogy minden bányászból pincér, sípálya-üzemeltető vagy szállodai alkalmazott lesz, s a völgyet körülvevő hegyek felveszik a versenyt az osztrák vagy svájci Alpokkal.

A Zsil-völgyében továbbra is az energiaipar kell maradjon a gazdasági alap, a turizmus legfeljebb kiegészítő tevékenység lehet, hangsúlyozta franciaországi tapasztalata alapján Winkler Gyula EP-képviselő.

Belfort környéke hasonló problémákkal szembesült, amikor bekövetkezett a bányászat és az arra épülő nehézipar válsága. Panaszkodás és magasabb állami szubvencióért való kiabálás vagy illuzórikus álmok helyett azonban a bányák, kereskedelmi vállalatok, helyi adminisztráció és a belforti egyetem energetikai stratégiát dolgoztak ki. A meglévő források hatékonyabb felhasználására, újak kiaknázására a szakképzést munkapiaci szükségletekhez igazítják, az egyetemi kutatást pedig a technológia elvárásokhoz. Mindezek alapján Belfortban néhány éve létrejött az energia völgye, ahol továbbra is az energetikai ipar az alap, csupán a piaci kihívásokhoz igazították.

Hasonló modell lenne szükséges a bányavidéken is, véli Winkler Gyula. A petrozsényi egyetem, például, minél korszerűbb bányászati kutatásra és képzésre kellene összpontosítson, közgazdászt, politológust stb. képeznek más egyetemeken is. A helyi hatóságok pedig szorosan együttműködnének a cégekkel és a bányavállalattal.

A francia példa alaposabb tanulmányozására Winkler Belfortba hívta Petrozsény polgármesterét és az egyetem új rektorát június második felében, amikor a francia városban megszervezik a nagy energetikai konferenciát, melyen több mint 400 cég vesz részt a helyi hatóságok és egyetemek mellett. Ezután, amennyiben a Zsil-völgyi hatóságok is támogatják az elképzelést, szeptemberben vagy októberben a Hunyad megyei bányavidékre hívnák meg a franciaországiakat, tapasztalataik részletesebb ismertetése céljából.

Mindez csak kis lépés a bányavidék fejlesztési stratégiájában, de a jó irányába tett lépés. Ami a kiutat jelentheti a bányavidék 22 éves agóniája számára, miközben a magasabb állami szubvenció követelése vagy a turizmus zsákutca.