Sok ráfordítással, kiváló termés

Szeszélyes, faggyal fűszerezett tavaszt, rekkenő hőséggel és esős napokkal váltakozó nyarat, illetve lehűlésekkel, felmelegedésekkel vegyes őszt tudhatunk magunk mögött. A jelzett éghajlati feltételek kiváló táptalajt biztosítanak a gombafertőzéseknek, amelyek alaposan próbára tették a szőlőtermesztők rátermettségét, tudását. A szélsőséges éghajlati viszonyok tudatában, nem kis izgalommal vágtunk neki idei szüreti riportunknak.

A körülményekhez képest elégedett

Borosjenőn Mészáros Dávid fogtechnikus családjának mindig volt szőlője a helybeli Szőlődombon, ahol azonban a múlt rezsim idején igen megkeserítették a szőlősgazdák életét, ezért maga túladott az ottani szőlőn, ami helyett a házuknak a jókora kertjébe telepített mintegy 0,2 hektárnyit. A viszonylag kis területnek a hozamát a szőlő felfuttatásával növelte, ami átlagos években mintegy 10 hektónyi bort szokott adni. Az idei nagyon furcsa év volt, az átlagosnál csapadékosabb, ráadásul nyár elején egy rettenetes jégeső is lecsapott, tyúktojásnyi jégdarabok pusztították az ültetvényüket. Nem csak a szőlőt, de – a háztető kivételével – az összes melléképület fedelét összetörte. A szőlő nagy részét tönkre verte, kivételt képezett a pölöskei muskotály, aminek a szemei még nem voltak kifejlődve, a fürtökön ritkábban helyezkedtek el, ezért annak egy jelentős része megmenekült. A tömörebb fürtű borszőlőket szinte teljesen tönkre tette, nagy részét fürtöstől a földre csapta. A nagy esőzések és a meleg váltakozása magával hozta a gombabetegségek kialakulását, ráadásul a sérült szemeket a rothadás is jobban tizedeli. A jelzett káros hatások dacára, rengeteg munkával, permetezéssel az átlagos termésnek az 1/3-át sikerült idén is a feleségével, Katalinnal előállítaniuk. Szerencsére, a szőlő közé ültetett őszibarack a jégverés idején még kemény volt, abban nem tudott kárt tenni, ezért szépen termett, finom pálinka főtt belőle. Ahhoz viszonyítva, hogy Arad-Hegyalján több olyan borászt ismer, aki idén semmit sem szüretelt, elégedett a termés harmadával.

Szinte minden kisgazdát ért károsodás

Jakab Sándorral, a pankotai Borpatika tulajdonosával a kisgazdák idei szőlőtermesztési gondjait vettük számba. Amint elmondta, idén szinte minden szőlőtermesztőt ért valami károsodás: fagykár, ami völgyenként váltakozott, utána a jégverések is parcellánként, ugyanakkor a ragya is aratott, völgyenként. Minőségileg nem lehet panasz a termésre, amit viszont mennyiségileg megtizedeltek a jelzett csapások. Azok inkább a szegényebb kisgazdákat sújtották, akiknek sem megfelelő felszerelésük, sem szaktudásuk, de pénzük sem volt az igen költséges védekezéshez. Akik a drágább felszívódó szereket használták, azok meg tudták védeni a termést a betegségektől. Másik kényes dolog, hogy a betegségek virágzásig általában nem jelennek meg, ezért megelőzés szempontjából sokan nem permetezik a szépen fejlődő szőlőjüket. Pedig virágzás előtt 2-3 permetezést kellene alkalmazni, főként rothadás ellen. Ha csak virágzás után próbálkoznak, a már beteg szőlőt nem tudják megóvni a betegségektől. A szakember a kisgazdáknak ajánlja: esős és meleg időszakok váltakozásakor feltétlenül felszívódó szereket kell alkalmazni, és a szőlőt akkor is permetezni kell, ha az történetesen szépnek mutatkozik. A Borpatikában mindig szakszerű tájékoztatót kaphatnak Jakab Sándortól, a feleségétől, Erikától vagy a munkatársuktól, Giurgiu Melindától.

Tizenötször permetezett a kiváló borért

Gyorokon Pál János szőlősgazda, az aradi minoriták vincellérje azzal együtt, hogy az idei nagyon esős év volt, tehát az átlagosnál többször kellett permeteznie, jó minőségű bort tudott előállítani. A muskotálynak és a rizlingnek idén is kiváló az aromája, finomabbak az elmúlt évi boroknál. Akkor ugyanis szárazabb volt az időjárás, de a boroknak alacsony volt a savtartalmuk. Az idei kiváló minőségű termést csak úgy tudta elérni, hogy ötnaponként permetezett, összesen 15-16. Ez azt is jelenti, az idei termésnek jóval magasabb az önköltsége, de legalább sikerült megmenteni a minoriták 0,7 hektár szőlőjének a termését. A maga 0,83 hektár szőlőjét tavaly telepítette, akkor is, idén is megművelte, ezért abban reménykedik, hogy jövőre már megmutatkozik valamennyi termés. A rendkívül sok permetezés emberpróbáló munka, hiszen kézi permetezővel a 0,7 hektárnak a bepermetezése egy-egy napi, kemény munkát igényelt. A pincéjébe térve, Pál János megmutatta a rozsdamentes anyagból készült fémhordóit, amelyeknek az úszó fedele, mindig a bor felszínén marad, folyamatosan védi a nedűt. Minden rendben lenne, nem fél a munkától, csakhogy baj van a „ketyegővel”, a szívét meg kellene műteni, de egyelőre nem volt rá ideje. Reméli, jövőre mégis sorra kerülhet a műtét…

Minőségi borral lehet csak a piacon maradni

Ménesen Rab Cornel fiatal szőlőtermesztőnek, borásznak számít, a szakmát 8 évvel ezelőtt Pál Jánostól tanulta, amit kiválóan hasznosít, hiszen a bátyjának a 0,8 hektár szőlőjével együtt 10 hektárt művel meg. Ekkora területnél meg kíván állapodni, ugyanis az évi eltolódással ültetett kadarka, pinot noire, merlot, zweigelt, fekete-leányka, cabernet savignon, illetve a fehér otonel-muskotály gépi megművelése, emberi erővel történő kiszolgálása a teljes idejét leköti. Idén komoly gondot okozott a peronoszpóra, de szerencsére a szőlője a domboldalon található, ahol jó a levegőjárás, hamar felszikkad az eső, ami után gyorsan lehet permetezni. Azokra a tábláira viszont, amelyek a domb lábánál fekszenek, két hétig nem lehetett géppel rájuk menni, a permetezés késése miatt károsult a termés. A tavalyi terméshez viszonyítva, idén mintegy 30%-kal kevesebbet szüretelt. A bort a saját ménesi élelmiszerüzletében, illetve két aradi élelmiszerüzletnek a húskészítmények részlegén értékesíti. Mivel 4 hektár új telepítésű szőleje már terem, elégedett az eredménnyel, a vevőitől is pozitív visszajelzéseket kap a bor minőségét illetően. Manapság csak az tud megmaradni a piacon, aki jó minőségű bort képes készíteni.

Többletmunkával, fantasztikus évjárat

Balla Géza nemzetközileg is elismert borász, borbíró, a Sapientia Egyetem adjunktusa szerint idén a természet alaposan próbára tette a szőlősgazdákat. Azzal együtt, hogy a könnyű tél után minden nagyon jól indult, a tavaszi munkálatokat mindenki idejében el tudta végezni. A talajban megfelelő víztartammal, szépen növekedtek a hajtások, megjelentek a virágfürtök, csakhogy virágzás előtt egy héttel beindult az esőzés, ami egy héttel eltolta a virágzást. Utána viszont, a kötés időszakában újabb esős idő következett, ezért a merlot és a cabernet frank fajtáknál az alacsony hőmérséklet miatt nem kötöttek a virágok, ezért a szemek egy része apró maradt. Június végén, amikor a fertőzésveszély amúgy is nagy, újabb esős időszak következett, amikor viszont csak nagyon kemény munkával lehetett megmenteni a fertőző betegségektől. Valamikor ugyanis azt gondoltuk: mindenki ért a szőlőhöz, tehát bárki termesztheti. Arad megyében az utóbbi években több száz hektár telepítést végeztek, köztük olyan gazdák is, akiknek fogalmuk nincs a szőlőtermesztésről. Azok ilyen körülmények között nem tudnak mit kezdeni a szőlővel, mivel sem megfelelő gépeik, sem szaktudásuk, de megfelelő anyagi hátterük sincs. Ezek a gazdák feladták a védekezést, noha július közepétől olyan időjárás érkezett, ami tökéletesen megfelelt a szőlőnek. Aki viszont akkora elveszítette a termést, annak már hiába jött, mert a peronoszpóra elvitte azt.

A július–augusztusban érkezett kiváló időjárás jóvoltából a szőlő szépen be tudott érni, maga már augusztus 19-én elkezdte a rozénak való szőlő szüretelését.

Az idei termés fantasztikus évjáratú borokat adott, amelyeket az átlagéves 6-7 permetezéssel szemben, idén 11-szer kellett permetezni. Október közepére, amikor újra beállt az esős idő, sikerült leszüretelni a termést, az aszúsodásra hagyott kadarka kivételével. Az idei termés egyes borainak 15-15,5 fokos alkoholtartama miatt attól tartott, hogy megállnak az erjedésben.

Mennyiségi, de minőségi szempontból is fantasztikus évet zártak, de sokkal többe került egy kiló szőlő, mint az elmúlt években. Maga bárkinek szívesen segít, de ne akkor forduljanak hozzá, amikor a szőlőjük már beteg, mert a ragyát gyógyítani nem lehet, csak megelőzni – mondta el érdeklődésünkre Balla Géza nemzetközi hírű borász, aki a közelmúltban vásárolt 160 vadonatúj hordót a bor érleléséhez, mert a minőségi boraival be kíván törni a kínai piacra.

Mennyiségileg átlagos, minőségileg kiváló

Molnár Csaba aradi nyugalmazott építőmérnök és felesége, Adél a galsai dombokon mintegy 2000 tő szőlővel foglalkozik. Azt hétszer permetezték, a jégeső után gyorsan be kellett permetezniük, de megérte, mert megszabadult a peronoszpórától is és a lisztharmattól is. A feleségével együtt, kézi permetezővel dolgoznak, ami nem könnyű, de a gépinél takarékosabb és pontosabban lehet kivitelezni. A jelzett gombabetegségektől megszabadult ugyan a szőlőjük, de megjelent náluk egy molyfajta, aminek a hernyója nem a fürtöt, hanem annak a kocsányát támadja meg. Ahol megszúrja, az a rész elszárad, ezért szüretkor ollóval kellett kivagdosni a fürtökből a száraz részeket. Érdekes, hogy az elszáradt részben egy-egy piciny hernyó volt. Éppen ezért, megpróbálta összegyűjteni, elégetni a száraz fürtrészeket, de azt is tervezi, hogy egy korai erős, lemosó permetezéssel próbálja meg elejét venni a kórokozó elszaporodásának.

Ami az idei termést illeti, az mennyiségileg átlagosnak felel meg, míg minőségi szempontból kiváló. A rizling ugyanis 24, míg a magyaráti 22-23 cukorfokos mustot adott. Molnár Csaba attól tartott, hogy a rizling félédes lesz, de szárazra forrt, 16 maligánfokos bort adott, míg a mustos még forr. Nagy vonalakban elégedett az idei terméssel, de szerinte kisgazdáknak csak hobbi szinten szabad szőlőt termeszteniük. Azzal a tudattal tegyék, hogy Arad-hegyaljának a mikroklímája rendkívül egészséges. Ha az ember ott dolgozik, jobb a közérzete, a hangulata. Ebbe próbálják bevonni a barátaikat is, akik gyakran segítenek a szőlőművelésben, ezért természetesen a borivásból sem hagyják ki őket.

Szerk. megj: Az elhangzottakból kiderül: aki ért a szőlőhöz és nem sajnálta a minőségi permetszereket sem, az idén is megfelelő mennyiségű, kiváló minőségű bort készíthetett. Akinek mindez nem sikerült, az legalább élvezte az arad-hegyaljai szőlődombok kiváló mikroklímáját.