Sötét jövő előtt a Zsil völgye

Megmenekül a Zsil-völgyi bányászat vagy végérvényesen felszámolják a kőszénkitermelést? Az ősszel elfogadandó energia-stratégiában, az Európai Bizottság a környezetbarát megújuló energia-forrásokra helyezi a hangsúlyt, 2011. január elsejétől megtiltja az állami szubvenció további folyósítását a bányák működtetésére.

Támogatás kizárólag a veszteséges bányák bezárására adható, az is csak 2014. október 31-ig. Azután be kell zárni a veszteséges kőszénbányákat – a nyereségesek 2014 után is nyugodtan folytathatják tevékenységüket.

Az elképzelés rémálmokat okozott a Zsil völgyében, mivel itt mind a hét jelenleg működő bánya veszteséges. Egyetlen megoldásnak az Energetica nevű energetikai óriásvállalatba való bevonásuk tűnik.

Több mint egy hónap után a gazdasági minisztérium a szakszervezetek tudomására hozta stratégiáját. Mely amolyan köztes utat jelent a kőszénbányászat teljes felszámolása és teljes felkarolása között.

Pontosabban a jelenleg működő 7 bányából 3-t (Petrilla, Parosény és Urikány) bezárna 2014-ben, a maradék négyet (Lónya, Petrozsény, Vulkán és Lupény) viszont bevennék az Energetica nevű óriásvállalatba. Már amennyiben ez egyáltalán megalakul, ismertette a helyzetet Lakatos Zoltán, a Zsil-völgyi bányász-szakszervezetek ligájának (LSMVJ) elnöke.

Az elképzelés kemény ellenérzést váltott ki a Zsil völgyében, a szakszervezetek, a bányászok és a városvezetők elfogadhatatlannak tartják. A három bánya fokozatos bezárása azt jelentené, hogy 2014-ig a bányákat üzemeltető petrozsényi székhelyű országos kőszénbánya-vállalat (OKV) körülbelül 3000 embert kellene leépítsen a jelenlegi 8900 közül. Mindezt azután, hogy áprilisban már volt egy 1400 fős elbocsátási hullám.

A bányabezárás ellen utcai megmozdulásokkal tiltakoznak. Pénteken Urikányban a szakszervezetek utcai tüntetést szerveznek, s azután a többi városban is hasonló megmozdulásokat terveznek, nyilatkozta Lakatos Zoltán.

Elégedetlenségük két okra vezethető vissza: a Zsil völgyében nincs alternatíva, a bányák jelentik a megélhetést. Másrészt az utóbbi öt évben a gazdasági miniszterek folyamatosan korszerűsítést ígértek. Ebből semmi sem valósult meg, a lupényi bánya minimális korszerűsítésén kívül semmilyen technológiai fejlesztés nem történt. „Ásóval és lapáttal természetesen szó sem lehet hatékonyságról”, szögezte le Lakatos Zoltán. Aki szerint a becsapás a legfájdalmasabb: a többször beígért technológiai fejlesztés helyett végül bányabezárásra kerül sor, még ha csak a bányák kevesebb, mint felét érinti is, s az is csak 4 év múlva történik.