Súlyos gondok a Hunyadi megyei iparnál

Kemény kritikával illette a kormány gazdaságpolitikáját Dorin Gligor, a PDL Hunyad megyei elnöke, az energetikai ipar kapcsán. A nagydobra vert Hunyad megyei energetikai konszern ugyanis máig sem alakult meg hivatalosan, noha 2013. január elsejére létre kellett volna hozni. 

Ezt elhalasztották áprilisra, de a 4 Zsil-völgyi bányát a mai napig nem vonták be a komplexumba, s egy újabb határidőt, június 15-t szemelték ki. Egyelőre az energetikai konszern csupán a közös irányítás alá vont parosényi és Marosnémeti-i hőerőművekből áll. Még szerződés sincs a bányákat működtető vállalatokkal, a kőszenet megrendelés alapján szerzik be.

Gligor szerint a kormány inkompetenciáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tél folyamán a Marosnémeti-i hőerőmű 200 000 tonna kőszenet importált, miközben a raktárak tele voltak Zsil-völgyi kőszénnel. Amúgy utóbbi árával is komoly gondok adódnak: a bányavállalat 95 lejt számlál gigakalóriánként, miközben a hőerőművek csupán 65 lejt fizetnek. Emiatt a 4 piacképesnek vélt bányát működtető vállalatot havi 10 millió lejes veszteség éri, ami elkerülhető lenne, ha a bányákat idejében bevonták volna az energetikai óriásvállalatba. Beigazolódna Laurenţiu Nistor képviselő, a Hunyad megyei PSD elnökének saját kormánya elleni elszólása, miszerint az energetikai konszern halva született és júliusra el is temetik?

Daniel Andronache, az energetikai konszern márciusban kinevezett PSD-s igazgatója szerint a helyzet nem annyira borús, mégis elismerte, hogy elődjei idején valóban történt kőszénimport Marosnémetin, a bányákkal pedig júniusra kiegyeznek a kőszén áráról. Vezetése alatt a hőerőművek 69 lejt fizettek a kőszén gigakalóriájáért, ami ha nem is havi 10 milliót, de mégis komoly veszteséget okoz a bányavállalatnak.

Hasonló problémákra hívta fel a figyelmet egy másik sajtóértekezleten Petru Vaidoş, a vajdahunyadi kohászat szakszervezeti vezetője. Az általa vezetett szakszervezet ugyanis 20%-os bérnövelésért száll síkra a jövő héten kezdődő tárgyalásokon az ArcelorMittal vezetőségével, noha tisztában van azzal, hogy roppant nehéz tárgyalások előtt áll és a vállalat helyzete nem túl rózsás. Márciusban, megrendelések hiányában a kohászat indiai tulajdonosa leállította néhány napig a vajdahunyadi hengerműveket, a legnagyobb gondot azonban mégis az energiaár növelése jelenti. Az állandó pénzhiánnyal küzdő kormány ugyanis megemelte a villamossági illetékek mértékét, úgymond „az újrahasznosítható energiaformák támogatására”. Emiatt viszont a kohászatok jóval többet kell fizessenek a villamos energiáért, ami megnöveli a működési költségeket és csökkenti a versenyképességet. Az ArcelorMittal vezetősége nemrég a galaci kohászat bezárást pendítette meg, s noha Vajdahunyadon a helyzet nem annyira súlyos, mint Galacon, a bezárás veszélye itt is fennáll, hangsúlyozta Vaidoş. Az indiaiak kivonulása (az orosz Mechel példájára) a romániai kohászipar végét jelentené és hatalmas szociális problémát okozna.