Sürgős felépülést ifjabb Julinszky Lászlónak!

Egy hattagú aradi kirándulócsoport – amelyiknek a tagjai között egy magyarországi is tartózkodott –, augusztus 19-én indult a Fogarasi Havasokba, amelyiknek a gerincén egy hét alatt több csúcsot megmásztak, utolsónak hagyva a 2544 méter magas Moldoveanu-csúcsot. 

Szombaton délben, miközben a csúcsról ereszkedtek alá Viktória város felé, 15 óra előtt pár perccel pihenőt tartottak, majd egy eléggé meredek hegyoldalon indultak lefelé. A csapat egyik tagja, ifjabb Julinszky László egy pillanatnyi figyelmetlenség következtében megcsúszott, kilengett a hátizsákja, ami magával rántotta a meredek, sziklás, köves lejtőn. Mintegy 150 méternyi gurulás után kioldódott vagy talán magának sikerült kioldania a hátizsákját, ami nehezékként húzta magával. Gurulás közben látszott, hogy nem ura a testének, mivel a fejét sem tudta megóvni a kövekhez való csapódástól, de miután megszabadult a hátizsáktól, megállt a lejtőn. Mivel hét végén a jelzett szakaszon nagyon sok ember jár, mikorra a csapattagok leértek, a kirándulók közül többen a segítségére siettek, hívták a 112-es sürgősségi szolgálatnak a számát. A sérült eszméleténél, de sokkos állapotban volt, a fejéből ömlött a vér, a csapattársak viszont nem tudták megállapítani, milyen sérüléseket szenvedett. A baleset színhelyén az egyenetlen terep miatt nem tudták lefektetni, ezért egy matracnak használt szivacsot csúsztattak alá. Eközben a sérült folyamatosan hátfájásra panaszkodott, fel akart ülni, de nem engedték, a végtagjait mozgatni tudta, amiből arra következtettek, hogy komoly hátgerinc sérülése nincs, de a fején látható két nagyobb mélyedésből folyamatosan folyt a vér.

A segélyhívásra ígértek is egy mentőhelikoptert, aminek azonban meg kell találnia a baleset helyét, amelynek közelében leszállásra alkalmas helynek is lennie kellene. Mivel a sérült olyan helyen feküdt, ahol a helikopter nem tudott leszállni, a hegyi mentők indultak a segítségére, hogy leszállítsák egy olyan helyre, ahol a mentőhelikopter le tud szállni. Viktória város, ahol a hegyi-mentők bázisa működik, lefelé haladva 6-7 óra távolságra fekszik, míg felfelé haladva jóval tovább tart. A hegyi mentősök gyorsan összekapták magukat, de így is 4 óra alatt értek a helyszínre, közben a völgybe a mentőhelikopter is berepült, amit a várakozók nagy örömmel fogadtak, csakhogy a gép visszafordult, mert a rossz időjárási viszonyok miatt nem tudott leszállni. Sötétedés előtt megérkeztek a hegyi mentők, akik fertőtlenítették a sebeket, bekötötték a fejét, majd a sérültet hordágyon, szakszerűen leszállították egy leszállásra alkalmas helyre, de megmondták: csak másnap reggel jön a helikopter. Itt a csapat újra felállította a sátrakat, amelyek egyikében a sérülttel másnap reggel 8 óráig tartózkodott, amikor végre megérkezett a mentőhelikopter, ami Marosvásárhelyre szállította. Az ehhez hasonló baleseteknél a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha az eltörött oldalborda átfúrja a tüdőt. Ez sajnos a sérülttel is megtörtént bizonyos mértékben, de nem fúrta át, csak megsértette a tüdőt, ezért nem okozott ugyan bő vérzést, de a levegő összegyűlt a mellkasában. A mentőhelikopter megérkezésétől a sérült biztonságban volt, a fiatal orvosnő szakszerűen ellátta. A csapattársak később tudták meg, hogy Marosvásárhelyre érve, a mellkasban összegyűlt levegő miatt szívműködési zavar lépett fel, amiért a levegőt lékeléssel ki kellett engedni. Az orvos szerint, a sérültnek igen nagy szerencséje volt, amiért a megkésett levegőztetést túlélte. Az állapota stabil, a bordatörést kell megoldani, a jobb felkarjának a csontja eltörött, a vállcsontja roncsoldott, a műtétre viszont az állapotának a stabilizálása után kerülhet sor – tudtuk meg Fekete Rékától, a hegymászó csapat egyik tagjától, aki szemtanúja volt a balesetnek.

Mivel ifjabb Julinszky László lapterjesztőként a Nyugati Jelen munkaközösségéhez tartozik, sürgős és teljes felépülést kívánunk neki.