Számottevő fagykárok az őszi vetésekben

Komoly aggodalmat okozhat a gazdálkodóknak az idei kellemetlen tél, amikor -10 Celsius fok alatti, napokig tartó fagyok közepette, ráadásul hótakaró nélkül kell az őszi vetéseknek áttelelniük. Arad megyei helyzetképünket a szakemberek, a gazdálkodók véleményei alapján állítottuk össze.

Fagykár adatok még nincsenek, de…

Ioan Martin, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója kérdésünkre kifejtette: pontos helyzetképről egyelőre nem beszélhet, mert a vetések bele vannak fagyva a 10-15 centi mélységig átfagyott termőföldbe. Ha elmúlnak a fagyok, a bevetett termőföldből olyan vastag téglákat vágnak ki, amilyen mélyre az őszi vetéseknek a gyökerei lehatolnak. Miután a földtégla kiengedett, a növények bizonyos százalékban magukhoz térnek, fejlődni kezdenek, meg lehet majd állapítani, milyen arányú volt közöttük a fagykár.

Ami a kalászosokat illeti, azokban az egy-két napig tartott nagy hideg talán nem okozott túl nagy kárt azzal együtt, hogy a föld hetek óta meg van fagyva. Amit biztosan tud, hogy a megyében 85 ezer hektár búza, 6 ezer hektár őszi árpa, továbbá 5 ezer hektár takarmánybúza várja a tavaszt. Legnagyobb gond a repcével lehet, amely érzékenyebb a fagyokra, abból 15 ezer hektárt vetettek a gazdálkodók.

Gyengélkedő vetések

Majláthfalván Sipos György agrármérnök, a fiával, Róberttel és a közeli rokonnal, Szőke Endrével közösen 600 hektáron gazdálkodik. Szerinte az idei tél egyáltalán nem kedvez az őszi vetéseknek, amelyeket az akkori esőzések miatt elég későn tudtak a földbe juttatni. Éppen ezért könnyen meglehet, hogy a kései vetések nem tudtak rendesen kicsírázni, fejlődni. Ezzel együtt eddig túl nagy kár nem keletkezett bennük, de a kritikus időszak még ezután következhet, amikor nap közben kienged, éjszakára viszont megfagy a talaj, amely a melegtől kitágulva, a fagytól összehúzódva eltépheti a gabona zsenge gyökerét. A kikelt repcével más gondok is voltak, ugyanis a kelés után erős szelek fújtak, amelyek felkapva az apró földszemcséket, azokkal kilyuggatták, tönkre tették a frissen kikelt repcének a leveleit. Tavaly ilyenkor gyönyörű vetéseknek örvendhettek, meg is látszott az akkori termésen. Most azonban a vetéseknek közel a fele gyengélkedik.

Nagyobb kár a kései vetésekben

A Németszentpéter határában 600 hektáron gazdálkodó Horváth Imre gyakran jár határszemlén, ezért tisztában van a 180 hektár búza-, a 45 hektár sörárpa-, illetve a 70 hektár repcevetéseinek az állapotával. Közülük talán a repce átvészeli a telet, a búzát viszont a kedvezőtlen időjárás nagyon megtizedelte. Addig azonban nem mondhat kézzelfogható adatokat, amíg az idő nem enged egy kicsit, hogy minden kultúrából kivághasson egy-egy földtéglát, ami szobahőmérsékleten majd kienged, a növényekben elindul a vegetáció, ezért meg lehet állapítani a fagykárnak a mértékét. Az máris világos, hogy a kései vetésekben nagyobb kár keletkezett.

Az idejében elvetett búza elviseli

Bartok András pécskai gazdálkodó is aggodalommal szemléli az őszi vetéseit, amelyek közül szerinte az idejében elvetett búza elviseli, de a novemberben földbe került már nehezebben viseli el a szárazfagyokat. A repce érzékenyebb, főképpen a még fejletlen szálak sínylik meg igazán a fagyot. Az összesen 65 hektárnyi repcevetésében korai, kései egyaránt van, ezért a sorsuk pontos alakulását egyelőre nem lehet megjósolni. Valószínűleg olyan parcella is lesz, amit majd ki kell szántani. A 130 hektár búzavetés remélhetően jobban átvészeli a kritikus időszakot. Mindez azonban majd valamikor márciusban derül ki, amikor meg lehet majd állapítani, melyik parcellákat érdemes megtartani, illetve kiszántva, kukoricát vagy napraforgót belevetni.

Várják a fagy kiengedését

Nagy- és Kisperegen a gazdálkodók várják a fagyok engedését, hogy a vetéseik felszabaduljanak a kedvezőtlen időjárás szorításából, illetve, hogy fel tudják mérni a fagykárokat. Azok bizonyára keletkeztek, hiszen egész télen alig volt hó. Az a kevés, ami lehullott, nagyon rövid idő alatt elolvadt. A legtöbben attól tartanak, hogy bizonyos parcellákban tavasszal ki kell szántani a kalászosokat, illetve a repcét. Az ürömben örömnek számít, hogy a betonkeményre fagyott vetésekben a máskor nagy károkat okozott vadállatok sem tudnak károkat tenni – mondta el érdeklődésünkre, Kovács Imre polgármester.

Nem rózsás terméskilátások

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás őszi vetéseinek az állapotáról Szabó Zoltán elnöknél érdeklődtünk, akitől megtudtuk: a 230 hektár kalászosból 190 hektár búza, 30 hektár őszi árpa. Ezen kívül, a közel 100 hektár repcevetésnek a helyzete eléggé kritikus, mert egy részük az esőzések miatt elég későn került a talajba. Valószínűleg, a búzavetésben keletkezett fagykároknál is jelentősebb lesz a repce károsodása, amiről pontos képet csak valamikor márciusban lehet majd alkotni. Mindent összevetve, az őszi vetések jelenlegi állása szerint, nem rózsásak az idei terméskilátások – sommázta a véleményét Szabó Zoltán agronómus, elnök.

Fagykárok mellett vadállatok is pusztítanak

Nagyzerinden és Feketegyarmaton összesen 1000 hektárnál nagyobb területen várják a tavaszt az őszi vetések. A hótakaró hiányában bekövetkezett kemény fagyok miatt keletkezett károkat tovább növelik a vadállatok által okozott károk. Az őzek és a nyulak ugyanis a kalászosok mellett komoly károkat okoznak a lucernavetésekben is. Lucerna termesztésével sok gazda foglalkozik, csakhogy az augusztusi vetések komolyan megszenvedték a száraz fagyokat. Mivel a község termőföldjei eléggé lapos területen fekszenek, nagy szerencse, hogy az ősszel nem volt számottevő eső, ezért a vetések legalább a pangó víztől nem szenvednek – tudtuk meg Nótáros László mezőgazdasági referenstől.

Kihalóban az állattartás

A Bélzerind határában gazdálkodó Molnár Imre szerint a Tőzmiske községhez tartozó Simonyifalván, Vadászon és Bélzerinden túl nagy fagyok nem voltak, de néhány napig a hőmérséklet ott is -12, -13 Celsius fokig süllyedt. Mivel ősszel elég sok eső volt, a vetések egy része is megkésett, ezért azokban bizonyára nagyobb fagykár keletkezett.

Az 50 hektár búzájából mintegy 8 hektárt később tudott elvetni, ezért legjobban annak sorsa miatt aggódik. A gazdálkodásukkal alkalmazkodnak a Zöldítési Programhoz, amiért több támogatás jár. Maga lucernát vetett, amiben a fagy nem okozott kárt, de a támogatáson kívül más haszon nincs rajta, mert lekaszálta, ingyen sem kellett senkinek.

Valamikor nagybani sertéstenyésztéssel foglalkozott, de jobbára már csak saját célra tart sertést. Felnevelt ugyan hatot, közülük kettőt levágtak, a többit eladásra szánták, csakhogy élősúlyban kilójáért 5 lejt sem adnak. Még akkor se, ha a leölés után, vagyis néhány kilóval megfogyva mérik le. Valakivel megegyezett, hogy elviszi a két sertésének kilóját 5 lejért, de még nem jelentkezett értük. Mivel a jelenlegi szigorú EU előírások lehetetlenné teszik az állattartást, a községben a tehéntartás is kiveszőben van, ugyanis tavaly május óta az utolsóként kitartott, Vadászról sem vásárolják fel a tehéntejet, még az addigi nevetséges áron, 0,9 lejért sem literjét – tudtuk meg Molnár Imre agronómustól.

***

A körképünk során hallott vélemények magukért beszélnek.