Szögediek

2015. október 20. 19:33 (kedd) /

Nemrég a Szegedi Alsóvárosi Ferences Templomban szervezte meg az  ,,Ötágú Síp” Kulturális Egyesület a Szegedről kirajzott családok utódainak találkozóját, azzal a céllal hogy fenntartsák és mélyítsék a kapcsolatokat a hajdani Magyarország öt vármegyéjéből, ma 4 ország területéről származó települések lakóival.   

A program helyszíne is remekül volt kiválasztva, hisz pl. a 400 éves kolostor ebédlőjében tálaltak nekünk is, egy alacsony, boltíves, szentekkel szépen kifestett teremben, ahol ma is ebédelnek a barátok. De a helyszín mással is meglepett bennünket, hisz a kezdő eseményen, a reggeli misén Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke prédikált a „Szögedi Nemzetért” témáról. Nemcsak tartalmas, sokatmondó, elgondolkodtató, de az előadás módja is felejthetetlen volt. Olyan változatos szögedies, jól kihangsúlyozott szavakat, szépen megszerkesztet mondatokat használt a püspök úr, hogy azt hiszem, ilyen szónoklatokat mondhatott valaha Barabás Béla. Meg is köszöntem neki a mise végén.

A program gazdag és változatos volt, érdekes előadásokat hallgattunk, de amit külön is megemlítek, az egy elcsépelt témáról szólt, a szegedi paprikáról, de olyan érdekes és új információkat nyújtott nekünk, hogy azokat most megpróbálom elsorolni.

Molnár Anita a Röszkei Paprika üzem és Múzeum vezetője a fűszernövény népi gyógyászatban betöltött szerepéről mesélt. A középkorban az elérhető orvosi ellátás hiányában nyúltak e csípős növényhez az emberek, melynek szakértői a helyi füvesasszonyok és a szerzetesek voltak.

Élelmiszerekbe, italokba tették a gyógyító erejű feldolgozott paprikát, de gyakran előfordult, hogy sebeket, megfázásos megbetegedéseket gyógyítottak vele. Számos hiedelem és babona övezte akkortájt a gyógymódok hatékonyságát, sőt, a vallási meggyőződés is egyfajta eszköze volt az orvoslásnak. Erős kapszaicin tartalma miatt (aminek a felfedezése Szent-Györgyi Albertnek köszönhető) ételekbe keverve enyhítette a megfázást, illata pedig étvágygerjesztően hatott az emberekre. Paprikapálinkába áztatott kenyeret gyakran adtak gyerekeknek is, így fertőtlenítették torkukat vírusos fertőzések idején.

Inkább napjainkra jellemző, de a szépségipar is előszeretettel nyúl a paprikához, ugyanis remekül helytáll a narancsbőrrel szembeni küzdelemben, arcradírként felpezsdíti a bőrt, a vörösre festett haj pedig tovább megőrzi ragyogását egy cseppnyi kivonattal.

Ez év februárjában hungarikummá minősítették a szegedi paprikát, és a mezőgazdaságban is hasznosítják, pl. a lazac hús vagy a tojás sárgája pirosabbá tételére.

Szünetekben sokat beszélgettünk a más vidékekről származó társainkkal, néhánnyal a kapcsolatot is felvettük együttműködést tervezve.

A végén egy pályázatot is meghirdettek a szervezők, a jövőben fiatalokat is be akarnak vonni a tevékenységükbe. Arra kértek bennünket, résztvevőket, hogy találjunk olyan fiatalokat, akik írni, fényképezni, filmezni tudnak valamilyen érdekességet a településükről, azt küldjék be az: otagusip@vipmail.hu e-mail címre 2016 első felében, azokat kiértékelik és az 5 legjobb dolgozatot írókat meghívják a jövő őszi találkozóra, és díjazzák őket.

 

Jankó András

Hozzászólások