Szórványról szórványszemmel

Szász Jenő nemrég elhangzott javaslata a szórványmagyarság áttelepítéséről nagy port kavart. Takács Aranka, a vajdahunyadi RMDSZ szervezet fiatal elnöke, helyi tanácsos fel is szólalt az ügyben a hétvégi SZKT ülésen.

– Kötelességemnek éreztem, hogy felszólaljak, hiszen közösségemet támadás érte. Meg kellett védenem, mert ez az RMDSZ, és egyben az én feladatom is.

Nem tudom, akik nemzetstratégiákat gyártanak, hányszor jártak a szórványban, de így leírni egy szórványközösséget, mint ahogy azt a Szász Jenő által irányított, Magyarország által támogatott intézmények teszik, megalázónak tartom.

– A dél-erdélyi szórványmagyarság rohamosan apad, Hunyad megyében szinte a felére csökkent a magyarok száma az elmúlt 20 évben.

– Hunyad megye több száz évvel ezelőtt is szórvány volt. Ha eddig sikerült megmaradnunk, keservesen nevetséges, hogy most épp magyarok akarnak minket kitelepíteni. Vagy nevezzem deportálásnak? És hova szervezik a Hunyad megyeiek gettóját? Bár megfogytunk, mégis sikerült megerősödnünk, mint közösség. Ez többek között az RMDSZ összetartó munkájának is köszönhető. Összetartunk és együtt dolgozunk egy közös célért közösségünk mozgatóival, az egyházakkal, iskolákkal, civilszervezetekkel, éspedig a szülőföldön magyarként megmaradásért.

– Intézmények téren a Hunyad megyei szórványmagyarság jelentősen erősödött az utóbbi években a jelentős számbeli csökkenés ellenére.

– Kétségtelenül. Van szórvány napja Bethlen Gábor születésnapján, november 15-én, van Szórványkollégium, önálló magyar Téglás Gábor Elméleti Líceum több mint 600 diákkal (összesen 1100 fiatal tanul magyarul Hunyad megyében). Vannak magyar házaink tartalmas és állandó programokkal, az év folyamán rengeteg rendezvényt és hagyományőrző, magyar identitást erősítő programot szervezünk. És igen, megéri a munka, mert eredményes. Csak egy kis példát hadd mondjak el. Pár évvel ezelőtt, amikor az aradi vértanúkra emlékező műsort szerveztem, számos diák nem akarta a magyar népviseletet magára venni, mondván: „nem divatos, nevetséges lesz, minek?”. Egyik közülük tavaly érettségizett, szüleit pedig arra kérte, hogy vitézkötéses Bocskai viseletet vegyenek neki, mert abba szeretne öltözni. Hát ez nem magyar identitást erősítő példa? Számtalant tudnék mondani.

– A 2010-ben elindított Hunyad megyei magyar napok is a közösség megerősítését szolgálják.

– Idén negyedik alkalommal szervezzük, igazi magyar kulturális hetet teremtünk ott, ahol azt sokan lehetetlennek vélik, az abszolút szórványban. Azon országos szinten kevés nagyszabású rendezvény közé tartozik, melynek főszervezője (és nem társszervezője!) az RMDSZ. Ezért gondolom, hogy a Szász Jenő-féle „nemzetstratégiai kitelepítés”, vagy „kontrolált kivonulás” ha nem is fog megtörténni, rendkívül káros, mert megingatja a szórványmagyarság megmaradásának reményét. Az emberek nem fognak elköltözni otthonukból, viszont megerősödik a beolvadás veszélye. S felvetődik bennem a kérdés: mi lesz Erdély legkorszerűbb kisebbségi iskolájának, a Téglás Gábor Elméleti Líceumnak a neve? Talán Liceul Avram Iancu? Hát Bethlen Gábor marosillyei szülőházával mi lesz, ha mi nem leszünk itt, hogy ápoljuk, megvédjük örökségünket?