Szűcsök világtalálkozója Aradon

Szombaton az arad-belvárosi baptista gyülekezetben ünnepelték a gertenyesi (Krassó-Sörény megye) magyar baptista gyülekezet megszületésének 85. évfordulóját. 

Mivel a gertenyesi baptista gyülekezetalapítók leszármazottai szétrajzottak a nagyvilág számos területére, Ausztráliába, az Egyesült Államokba, Németországba, Olaszországba, Kanadába, illetve az anyaországba, a jobb feltételek miatt Aradon tartották meg a találkozót, ahova sokan nem tudtak ugyan eljönni, de az Internet jóvoltából mindenki be tudott kapcsolódni az alkalomból tartott istentiszteletbe. Akik tudták, példának okáért, Kanadából, Chicagóból előre elküldték az üdvözletüket, amit vászonra kivetítve látni, hallani is lehetett.

A szombati megemlékezés bevezetőjében emlékeztek meg a szomorú eseményre, amikor 1899-ben az Úr magához szólította a gertenyesi 42 éves Szűcs Sándort, akinek a felesége, Sára 36 évesen magára maradt az 5 kisfiúval. A falubeliek azt hitték, vége a Szűcs családnak, amelyikkel azonban az Úrnak tervei voltak. Az özvegy az Ő szavára házat épített, amit a faluban csodának tartottak, akárcsak a tényt, hogy minden gyermekét becsületben felnevelte. Az I. világháborút mindnyájan végigharcolták és sértetlenül tértek haza, miközben a falu sok családjának az egyetlen fia is elesett a harctéren. Az anya, Sára is érezte a velük történt csodát, ezért a megtérésre tett ígéretet az Úrnak. Előbb csak maga ment, később a gyermekeit is elvitte az Amerikából hazatért hívőember házánál tartott román nyelvű istentiszteletekre, később a közben megnősült fiait, menyeit is elvitte. 1927 őszén úgy érezték, jobb, ha Isten igéjét az anyanyelvükön hallgathatják, ezért a négy fiával és a feleségeikkel a református egyházból megtérve, 9 taggal létrehozták a magyar baptista gyülekezetet. Egy fia nem óhajtott megtérni, de az 42 évesen elhunyt, miközben a többi 4 megérte, alaposan túlhaladta a 90 évet. Az anya, Sára egész életében azért imádkozott, arra tanította gyermekeit, unokáit és dédunokáit, hogy egész életükben szeressék egymást, tartsanak össze minden helyzetben, és tartsák meg hitüket. Kérését az Úr teljesítette, mivel manapság a Szűcs-leszármazottak, 5 törzsre tagolódva elérik a 282 főt, ami szintén csodának számít. A továbbiakban elhangzott Túrmezei Erzsébet Csodákra emlékezni jó, című költeménye. A kezdőimát Boros Róbert temesvári lelkipásztor mondta el, majd az énekkar szolgált Szűcs Ernő vezényletével. A Szűcs Sándor által elmondott felvezető szavak után Mucsi János felolvasta a dokumentumok alapján összeállított, három korszakra tagolódó családi krónikát. Ezt követően az Előretekintés, vagyis hogyan tovább együtt címmel Szűcs Tibor tartott előadást. Az igei üzenetet és az áldáskérést Bálint Pál mondta el, majd a Boros Róbert által elmondott felvezető után mindnyájan úrvacsorát vettek. Ezt követően Szűcs Sándor üdvözölte a megjelenteket, majd a záróének, és záró ima után késő délutánba nyúló szeretetvendégség, kellemes együttlét zárta a gertenyesi magyar baptista gyülekezet megalapítása 85. évfordulójának az ünnepségét, illetve a Szűcs család világtalálkozóját, ami komoly szervezésnek az eredménye. Tavaly ugyanis úgy döntöttek, hogy minden Szűcs-törzsnek választanak egy képviselőjét, kapcsolattartóját. A Szűcs Sándor, István, József, Mihály és Benjámin testvérek leszármazottaiból álló törzsek közül Aradon élnek a Mihály és Benjámin törzsek leszármazottai, akik harmadik unokatestvérként is unokatestvérek módjára tartják a kapcsolatokat. A nagyszülők és szülők nagy hangsúlyt fektettek a zenei oktatásra, minek jóvoltából az eredeti gyülekezetben is létrejöhetett a vegyes kar és a férfikar.

Az 1795-ig visszanyúló Szűcs családfa leszármazottai 1993-ban

elhatározták: minden évben találkozót tartsanak, hogy a gyermekeik és az unokáik ismerkedjenek egymással. A Sándor törzsből 46, az István törzsből 32, a József törzsből 68, a Mihály törzséből 72, míg Benjámin törzséből 72 leszármazott él manapság – mondta el a megemlékező istentisztelet után a Mihály törzsből származó Szűcs Ernő.