Tangólépésben haladva

Az utóbbi másfél évtizedben a hazai tanügyi rendszert leginkább a kapkodás, az állandóság hiánya jellemzi. Az idei tanév sem mentes ettől. A második félévben végre megoldódni látszik néhány égető gond, de már körvonalazódnak is az újabbak. Dr. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettest az éppen folyamatban lévő, illetve várható változásokról kérdeztük.

– Elsőként a napokban zajló próba-képességvizsga, illetve a próbaérettségi kapcsán vetődik fel a kérdés: történetek-e változások az idei vizsgarendszerben?

– Lényeges változás nem történt. A nyolcadikosoknál valamelyest bővült a román nyelv és irodalom vizsgaanyaga, de ezt már a tanév elején tudni lehetett, tehát volt idő átvenni az anyagot, és megfelelően felkészülni a szimulálásra is.

– Tavaly szó volt arról, hogy a képességvizsga eredménye idéntől kizáró jelleggel bírna. Hiszen az utóbbi években olyan diákok is bekerültek elméleti osztályokba, akik a képességvizsgán egyes, kettes általánost értek el. Azaz jóformán írni, olvasni, számolni sem tudnak. Lesz-e változás e téren?

– Valóban szó volt arról, hogy csak azon diákok iratkozhassanak elméleti osztályokba, akik a nyolcadikos felmérőn minden tantárgyból elérik az ötös minősítést.  Ez a javaslat azonban idén nem lépett érvénybe. Mint említettem, a vizsgarendszer metodológiája egyáltalán nem változott. A diákok középiskolai szintű továbbtanulását azonban két tényező határozza meg. Egyrészt valóban a vizsgarendszer, amely tehát idén is lehetővé teszi a szabad választást az elméleti és szakoktatás között. De ott vannak a szülők is, akiknek szintén lehetőségük van felmérni gyermekeik tudását, képességeit, és ennek megfelelően választani. Sajnos a tanintézmények is görcsösen ragaszkodnak az elméleti osztályokhoz, ami nagyon megnehezíti az európai normákhoz való igazodásunkat. Ez ugyanis 60-40 százalékos megoszlásban szorgalmazza a szak-, illetve elméleti oktatás arányát. Nálunk, sajnos, az iskolák, illetve a szülők igénye alapján idén is 50-50 százalékban kellett jóváhagyni a kétféle oktatási vonalat. Ez azt jelenti, hogy most is kerülnek majd olyan diákok az elméleti osztályokba, akiknek nem ott van a helyük.

A digitális alkalmazás megvalósítható

– Az idei tanév első félévét végigkísérte az ábécéskönyvek hiánya miatti elégedetlenség. Pillanatnyilag mi a helyzet e téren?

– Csak a román ábécéskönyv késett. Most már azonban megkapták az iskolák, és minden érintett kisdiák ábécéskönyvvel rendelkezik.

– A késést többek közt azzal magyarázták, hogy ezek a könyvek új rendszer szerint készültek. Ez néhány évre stabil rendszer marad?

– Igen. Sőt jövőre kibővül a harmadikos könyvek kiadásával is. Ezek már mind olyan tankönyvek, melyekhez digitális alkalmazás társul. És a tanítók visszajelzése szerint nagyon jól hasznosíthatók az elemi oktatásban. Igaz, mi itt, Hunyad megyében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden elméleti osztály számítógéppel van felszerelve, tehát a digitális alkalmazás megvalósítható.

– Az elemi oktatás terén várható-e más újdonság a közeljövőben? Most zajlanak a beiratkozások az előkészítő osztályba, és idén is lehetőség van egyből elsőbe íratni a gyermeket. Előreláthatóan meddig marad ez a párhuzamos beiskolázási rendszer?

– Sajnos még vannak olyan szülők, akiket az előkészítő osztály gondolata nem győzött meg. Pedig most már három év tapasztalata után elmondhatjuk, hogy a pedagógusok is egyre inkább értékelik ezt az „átmeneti” jellegű osztályt, ami ugyan az iskolához tartozik, de játékos oktatásra épül, nincs osztályozás, nincs minősítés. A gyermekeknek is sokkal könnyebb így az átmenet az óvodából az iskolába. De addig, amíg azt tapasztaljuk, hogy iskolaérett gyermekek kimaradtak az oktatásból, addig meg kell adnunk nekik ezt a lehetőséget, hogy kor szerint beengedjük őket az első osztályba. Reméljük azonban, hogy ez minél előbb módosulni fog és mindenki megérti, hogy az elemi oktatás az előkészítő osztállyal kezdődik.

Idén nem jeleztek iskolabezárási szándékot

– Hunyad megyében körülbelül hány olyan gyermek van, akinek szülei nem lelkesednek az előkészítő osztályért?

– Az idei tanévben a felmérések szerint 3300 diákot várunk az előkészítő osztályokba és csak 123 diák esetében jelezték, hogy tekintettel a korukra, egyből első osztályba iratkoznának.

– Első hallásra elég nagynak tűnik az idén iskolába kerülő diákok száma. Hogy állunk a megyében, a városokban a beiskolázással, gyermeklétszámmal? Lesznek-e osztályösszevonások, szűnnek-e meg iskolák?

– Az oktatási hálózat már három éve a közigazgatási intézményekhez tartozik. Idén nem jeleztek iskolabezárási szándékot, de történnek majd osztályösszevonások, ezt a gyereklétszám függvényében maguknak az iskoláknak kell majd megszervezniük, hiszen különben a fejkvótás rendszerben nem lesz elegendő a büdzséjük.

– A magyar tannyelvű oktatásban hogy állunk a beiskolázással?

– 66 magyar kisdiákról tudunk, akik idén magyar nyelvű osztályokban kezdenék az iskolát. Az eddigi adatok alapján lesz 3 önálló osztály: egy Petrozsényban, illetve kettő a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, amelynek kihelyezett tagozata van Csernakeresztúron is. És maradnak az összevont elemi osztályok Lupényban, Vulkánban, Szászvároson, illetve Vajdahunyadon.

– A beiskolázás kapcsán: van egy olyan elvárás, hogy a szülők lehetőleg a városnegyedi iskolákba írassák gyermekeiket. Van-e lehetőség más iskolát választani?

– Akárcsak tavaly, a szülő idén is bárhova beírathatja a gyermekét, csak számítani kell arra, hogy az első helyekre a városnegyedi családok gyermekei jutnak be. Általában az iskolák úgy igénylik az osztályokat, hogy számítanak a külső gyerekekre is. Nálunk a megyében még nem történt olyan eset, hogy a szülő ne tudja beíratni a gyermekét oda, ahová szerette volna. Most azt is figyelembe kell venni, hogy a városközponti iskolák környékén sokszor kevesebb a lakóház. Déván is a Decebal, illetve a Pedagógiai Líceum körzetéből nagyon kevés gyermek kerül ki, mégis engedélyeztük ezeknek az iskoláknak is a 3 előkészítő osztályt, mivel az általuk biztosított oktatás minősége minden évben többtucatnyi gyermeket vonz ide.

Általában a szülők igénylik a vallásoktatást

– Az idei tanévnek egy másik állandó vitatémája volt az iskolai vallásóra. Itt úgy néz ki, hogy változás történik. Milyen irányba?

– Egyelőre a szülőnek írásba kell adnia, hogy igényli-e gyermeke számára az iskolai vallásoktatást. Ezeket a kéréseket március hatodikáig kell összesíteni, és beküldeni a minisztériumba. Ez most erre a tanévre vonatkozik, de elkészítjük a felmérést a jövő tanévre is. Általában a szülők igénylik a vallásoktatást és az, hogy kérvényt kell írni, nem jelent problémát.

– Az idei évre vonatkozó felmérés nyomán előfordulhat olyan eset, hogy a diák első félévben járt vallásórára, de a második félév felétől nem jár?

– Előfordulhat. Egyelőre nem összesítettük a kérvényeket. De ahol az igénylések alapján megmarad egy legalább 12 tagú csoport, ott megmarad az óra is. A gond esetleg ott lesz, hogy milyen tevékenységeket kínálunk majd azoknak a diákoknak, akik nem óhajtanak részt venni a vallásórán.

– Szó volt arról, hogy a vallásóra alternatívájaként bevezetik az erkölcstant. Erre van kilátás az idei tanévtől?

– Erre vonatkozóan nem született konkrét döntés. Mindenesetre pillanatnyilag olyan tevékenységet ajánlhatunk a vallásóráról kimaradó diákoknak, amely nem hoz pluszköltséget az iskolának, mert az idei költségvetésben erre nincs keret.

– A költségek apropóján: a 2011-ben megjelent tanügyi törvény elég szabad kezet adott az iskoláknak mind a saját anyagi források felhasználása, mind a pedagógusgárda megválasztása terén. Az akkor szorgalmazott önállóság mennyiben van még érvényben?

– Humánerőforrás terén még döntő szava van az iskolának. Nemrég zajlott az a folyamat, melyben a nyugdíjkorhatárhoz ért pedagógusok igényelhették, hogy tovább tanítsanak. És ezeket az igényléseket az iskolák szintjén bírálták el. Megyénkben 23-an igényelték, és több mint fele az igénylőknek meg is kapta a hosszabbítást. A címzetes vizsgák esetében úgyszintén az első, kizáró jellegű lépés az iskolákban történik. Mivel a meghirdetett állást megpályázó pedagógusnak kötelessége tanóra keretében bemutatnia szakmai tudását, felkészültségét. Ezen az órán az illető iskola képviselői vesznek részt, és ők értékelik a vizsgára készülő tanár teljesítményét. Utóbbi, ha nem kap meg egy bizonyos jegyet a nyílt óra alkalmával, nem folytathatja a meghirdetett állás elnyerését célzó vizsgafolyamatot. Ami az anyagiakat illeti: tudni kell, hogy egy iskola büdzséje a fejkvótás rendszeren alapul. A saját bevételek felhasználási lehetőségeit pedig az önkormányzatok szabják meg, mivel, mint már említettem, néhány éve az oktatási intézmények hozzájuk tartoznak.

– Március első felében kerül sor a főtanfelügyelői tisztségek betöltésére kiírt versenyvizsgákra. Hány éve nem volt ilyen jellegű vizsga?

– 2008-ban szervezett legutóbb a minisztérium ilyen versenyvizsgát. Most első fázisban a főtanfelügyelői állásra írtak ki pályázatot, de nagyon reméljük, hogy mielőbb versenyvizsgát írnak ki a főtanfelügyelő-helyettesi, illetve az iskolaigazgatói posztokra is. Jó lenne az új tanévet olyan emberekkel kezdeni, akik szakmai megmérettetés nyomán biztosak abban, hogy négy évig egy bizonyos feladatkört láthatnak el.

– Sorin Câmpeanu tárcavezető nemrégiben olyan kijelentést tett, hogy jelentős leépítés lesz a tanügyben. Később ugyan visszakozott, de nem zárta ki a tanügyi alkalmazottak menesztésének lehetőségét. Hunyad megyében mire lehet számítani?

– Tanügyi káderek terén csak a gyereklétszám változásának függvényében történő leépítésekre kell számítani, ami egy normális folyamat. Tehát, ahol kevesebb a gyermek, lesznek majd osztályösszevonások, ez kevesebb óraszámmal jár és elvétve szükség lesz egye-egy állás felszámolására. Ami viszont a kisegítő személyzet helyzetét jelenti, itt valóban előkészületben van egy új normatíva. Ha ez megjelenik, akkor természetesen Hunyad megyében is lesznek leépítések. De egyelőre várjuk a minisztériumi rendeletet. 

– Visszatérve a pedagógusokra: szakképzett káderek is számíthatnak elbocsátásra?

– Most már nagyjából ismerni lehet a jövő tanév beiskolázási paramétereit és ezek tükrében elmondható, hogy Hunyad megyében idén nem kerül sor címzetes tanárok, tanítók leépítésére. Sőt, megtörtént már a szabad állások kiírása is. Eszerint több mint 600 pedagógusállást hirdetünk meg idén. Igaz, ebből csak ötven körüli a címzetes állás, és vannak részkatedrák is, de mindenképpen van még lehetőség tanügyi állások megpályázására. Nem minden tantárgyból, de például tanítók, óvónők számára elég sok állást kínálunk, különösen a német nyelvű oktatásban, de máshol is. Úgyhogy várjuk a szakképzett tanerőket, akik megpályázzák ezeket a helyeket!