Tarts meg minket őseink szent hitében!

Az elmúlt hét végén került sor a 450. Csíksomlyói Mária-búcsúra, ahol nemcsak a Kárpát-medence, de az egész világ magyarságának a küldöttei jelen voltak. A búcsú programja pénteken délután a keresztalják fogadásával indult, a kegytemplomban 19 órától szentmisét celebráltak, majd éjszakai virrasztást szerveztek. Szombaton 5.30 órától folyamatos gyóntatás, illetve áldoztatás zajlott a kegytemplom előtti téren, közben a templomban 7, majd 8 órától is szentmisét tartottak. Egész idő alatt a hívek hatalmas sora kígyózott az oltár mögött lévő Mária-szoborhoz, ahol népviseletbe öltözött leányok érintették a szobor talapzatához azokat a ruhaneműket, amelyeket a hívek otthon maradt betegei viselnek, és a gyógyulásuk reményében hoztak magukkal.

A főpapsággal, Áder Jánossal, Magyarország köztársasági elnökével és feleségével együtt a hivatalos kordon 10.30 órakor indult a kolostor bejáratától, a Hármashalom kápolna oltáránál bemutatott, 12.30 órakort kezdődött szentmisére. A hivatalos kordonnal párhuzamosan, számos zarándokcsoport vonult az egyházközségük lobogója – illetve a trianoni évforduló kapcsán, számos nemzeti lobogóra fekete szalagot kötöttek – nyomában énekelve, ezért a szentmisére soha nem látott tömeg gyűlt össze nem csak a környékről. Egész Erdélyből és az anyaországból érkeztek zarándokvonattal és számos autóbusszal, magánautóval a hívők, a világ minden földrészén élő magyarsága képviseltette magát.

Köszöntők

A hatalmas tömeget elöljáróban p. Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke köszöntötte: Csíksomlyó hegyén kőbe vésve áll az a fohász, amely 450 éve mozgásba hozza a lábakat a hegyre vezető kanyargós, de nem kanyarós úton. E fohász szellemében gyűltünk össze ma is a nyeregben, vállalva az ide vezető út fáradalmait, kockázatait, a zarándoklatot. Nagy szükség van azonban arra is, hogy a búcsúünnepség ne csak a lábainkat, hanem a szívünket is mozgásba hozza, a belső zarándoklatunk is megtörténjen. Életünkben megerősödnének a hitből fakadó erények, amelyek őseinket évszázadokon át megtartották, és amelyek képesek tartást adni embernek, közösségben egyaránt – sommázta üdvözlő beszédét a tartományfőnök.

Ezt követően Excellenciás Jakubinyi György érsek köszöntötte a Szentatya képviseletében érkezett apostoli nunciust, Excellenciás Miguel Maury Buendiát, akit latinul is köszöntött. Miután a nevük megemlítése nélkül köszöntötte a jelen lévő püspököket, polgári hatóságokat, kifejtette: a Szűzanya lábainál, mindannyian az Ő gyermekei vagyunk. Amikor gyermekkorunkban azt mondtuk: hazamegyünk, a földi édesanyánkra gondoltunk. Mert az édesanya bárhol van, hozzá menni, a hazamenést jelenti, mert az összetartó erő mindig az édesanya közelébe hív. Így jöttünk el ma is határon innenről és túlról, hogy a Szűzanya gyermekeiként megköszönjük neki az eddigi támogatást, amit a jövőben is kérni fogunk. 450 évvel ezelőtt, az őseink tudták, hol kell oltalmat keresni, hogy teljesíthessék az ősi fogadást, miszerint a Szűzanya megtart minket őseink hitében, ahogyan a Salvator kápolna kőbe vésett felirata is hirdeti. Azóta minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide hálát adni. Mindannyiatoknak azt kívánom: hazatérve újuljatok meg a hitben, illetve adjátok tovább a mai templombúcsú üzenetét: a boldogságos Szűzanya segítsen minket megtartani őseink hitében – Zárta köszöntőjét a gyulafehérvári érsek.

A Szentatya üdvözlete, áldása

Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus – kezdte köszöntő beszédét magyarul az apostoli nuncius Excellenciás Miguel Maury Buendia, akinek a beszédét Msgr. Tamás József püspök tolmácsolta magyarra, kifejtve: nagyon boldog, amiért részt vehet a csíksomlyói zarándoklaton, a megélt hitnek a helyszínén, ahol évszázadok óta őrzik a hagyományt, az európai kereszténységet védő nemes harcosok hegyén. A továbbiakban tolmácsolta a Szentatya, Ferenc pápa üdvözletét és áldását. A Szentatya ez év március 24-én a Rómában összegyűlt európai állam- és kormányfőknek is elmondta: szükséges emlékezni a múltra, mint éltető nedvre, észre kell vennünk a remény útjait, amelyek a nagy európai értékekből fakadnak. Ezek az emberközpontúság, a tevékeny szolidaritás, a béke és a fejlődés követése, a jövőre való nyitottság. Befejezésül azt kívánta, hogy a legszentebb édesanyánk, akit őseitek fogadalma szerint tiszteltek, támogasson minden nap, adja meg mindazt, amire a leginkább szükségetek van, majd vezessen el az örök dicsőségbe! Úgy legyen!

A továbbiakban az egyházi és a világi elöljárókhoz szólva kifejtette: végtelen öröm számára, amiért ma itt lehet, megünnepelni a csíksomlyói fogadalmi búcsú 450. évfordulóját, amelynek mottója: Tarts meg minket őseink szent hitében!

Éljünk a búcsújárás lelki ajándékaival!

Ünnepi szentbeszédében Msgr. Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kifejtette: Olyan jó megtapasztalni, hogy vannak pillanatok, amikor együtt tudunk gondolkozni és érezni. Sajnos, manapság egyre ritkábban adatik ilyen pillanat. Ezért is köszönjük székely és csángó testvéreinknek, hogy az őseik által 450 évvel ezelőtt tett ígéretét megtartva, alkalmat kínálnak ma mindannyiunknak arra, hogy a Kárpát-medence, sőt a világ minden tájáról összejöjjünk mi, magyarok, a Csíksomlyói Szűzanyát köszönteni és egész nemzetünkért imádkozni. A közös nyelvünk, kultúránk és történelmünk mellett, ami leginkább összetart bennünket, az a krisztusi hitünk és a Szűzanya iránti tiszteletünk. Utóbbival senkinek az érzékenységét nem szeretném sérteni, de mindenki számára elgondolkoztató lehet egyik kortárs író gondolata: „Ha az Isten a Szűzanya által kívánt közeledni az emberhez, mi ne akarjunk nélküle közeledni Istenhez!”

A földi édesanyák ritka képessége, hogy minden nehézség és fizikai távolság ellenére is egyben tudják tartani a családot. Tehát ezért is van olyan nagy szükségünk mennyei édesanyánkra, a Szűzanyára, hogy a krisztusi család, az egyház az evangéliumi egység útján maradjon. Szent István király óhaja szerint, a Szűzanya nekünk, magyaroknak nagyasszonyunk és patrónánk. Ezért nemzetünk békéjéért, fejlődéséért, fennmaradásáért is bizalommal fordulhatunk hozzá. Krisztus Urunk szándéka szerint a Szűzanya közbenjárónk Istennél és segítőnk földi életünkben is. Ennek a gyakori magtapasztalása hozza a Krisztusban hívőket Csíksomlyóra és más Szűzanya-kegyhelyekre. Mi a hálaadás és a segítségkérés szándékával érkeztünk ide.E kegyhely gondozói, Jakubinyi érsek úr és a Ferences testvérek segítettek megfogalmazni a közösségi kérésünk megfogalmazásában, a Salvator kápolna előtti keresztre írt mondatot: „Istenünk, tarts meg bennünket őseink hitében és erényeiben!” A krisztusi hit, és a belőle fakadó erények ugyanis nemcsak célt, hanem értelmet, biztos értékrendet, tartós békét és boldogságot is adnak a földi életben. Szent Lászlónak a keresztényi erényekben tündöklő uralkodónak, Erdély védőszentjének a jubileumi évében, különösen érdemes erre a vonatkozásra is figyelni. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy korunk emberének minden baja abból ered, hogy sokakból hiányzik a hit, mert azt sokan elveszítették vagy soha nem is volt nekik, mert nem került olyan emberük, aki Isten ismeretére elvezette volna őket. Sokunk számára Isten csak sejtett, de fel nem ismert valóság. A diktatúra idején tudatosan alakítottak ki egy olyan ateista gőgöt, amely még napjainkban is kifejti destruktív hatását. A vallást igyekeztek primitív, tudatlan magatartásnak minősíteni. Ez össztársadalmi szinten ma is érvényesül, hiszen a hitet, a vallásos magatartást igyekeznek folyton gúny tárgyává tenni. A keresztények ellen ezt büntetlenül tehetik, próbálnák csak megtenni más vallásokkal szemben… Olyan jó lenne, ha csak egy kicsit is tisztelettudóbban, alázatosabban tudnának viselkedni ezen eszmék képviselői, és csak pár percig leszállnának a maguk által emelt piedesztálról és belátnák, hogy természettudományi alapon sem igazolhatóbb az állításuk, mint a kereszténység tanai. A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk. Meggyőződés arról, amit nem látunk. Őseink ebből merítettek bizonyosságot, azonban szükséges a hitnek egy másik dimenziójára, az érzelmi belátásra is utalni. Elhibázott dolog lenne, ha a hitet egy intellektuális, értelmi állásfoglalásnak tartanánk, hogy van Isten! A hit ennél sokkal több: egy személyes szeretet-kapcsolat Isten és az Ő teremtménye, az ember között. Ekkor születik meg bennünk a kérés: Uram, növeld bennünk a hitet! Éljünk a búcsújárás lehetséges lelki ajándékaival, hogy hazatérve, a bűnbánat szentségében, a gyónásban megtisztult lélek lendületével törekedjünk az erényes életre. Ebben segíteni tud égi édesanyánk a Boldogságos Szűz Mária, ezért bizalommal terjesszük elé a kéréseinket! Kapaszkodjunk össze az imában, tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében. Így teremtsünk békét önmagunkban, családunkban, országainkban. Legyünk egymás társai a köztünk szeretetben megvalósuló Isten országa építésében. Mindebben a magyarok Nagyasszonya legyen a segítségünk!– zárta mélyen szántó eszmefuttatását msgr. Veres András győri megyés püspök.

Hazavinni a búcsúfiát

A továbbiakban a nuncius által magyar fordításban latinul celebrált szentmisén a fehér zászlókkal, a hatalmas tömegben szétszóródott papok áldoztattak, a lélekemlő szertartás nemzeti imánk, illetve a székely himnusz megszólaltatásával, rendbontás nélkül, békességben, szeretetben zárult.

A búcsúi szentmise további programja szerint, a kegytemplomban 19 órától szentmise, majd másnap, pünkösdvasárnap a szentmisék ünnepi sorrendben kezdődtek.

A 450. csíksomlyói zarándoklat résztvevői hazavitték a búcsúfiát, a legfőbb üzenetet: „Tarts meg minket őseink szent hitében!”

A világ magyarságát megmozgató búcsúünnepségen Aradról 3 autóbusznyi zarándok vett részt ft. és ns. Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános, illetve a Máltai Szeretetszolgálat aradi szervezete jóvoltából, de személyautókkal is sok megyebeli érkezett.