Testvérek találkozása

Miután péntek délután a Hunyadi református egyházmegye újjáalakulásának 20-ik évfordulóját ünnepelték meg, szombaton a vajdahunyadi magyar házban újabb rangos ünnepségre gyűltek össze az egész megyéből és Székelyföldről érkezett magyarok. 

Ezúttal az Összetartozunk elnevezésű, Hunyad és Kovászna megye között létrejött szórvány–Székelyföld kapcsolat egyéves mérlegelő konferenciájára.

Gazdag együttműködés

Az együttműködés tavaly decemberben indult meg, Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kezdeményezésére. Egy év alatt nem kevesebb, mint 77 közös rendezvény volt Hunyadban és Kovásznán, sőt, néhány még semleges (Kolozsvár, Nagyszeben) helyszínen is. Ami átlagban több, mint heti egyet jelent! A közös rendezvényeken összesen több, mint 4000 ember vett részt, s a közös programokba 40 intézmény, szervezet (23 kovásznai és 17 hunyadi) kapcsolódott be, ismertette a pontos helyzetet Babos Aranka, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a rendezvény házigazdája. Aki tanárnőként számos közös gyermekprogramot és kulturális rendezvényt szervezett. A szombati mérlegelő rendezvényen a fiatal házigazda az összes rendezvényt bemutatta.

A legjobb mégis az, hogy nemcsak a politikum kapcsolódott be a testvérmegyei kapcsolatba, hanem számos intézmény, szervezet. Hunyad megyei magyar diákok (több településről) közös rendezvényeken vettek részt a háromszékiekkel, barátságok születtek, több száz levelet váltottak, egymáshoz szerveztek kirándulásokat. Egyházi gyülekezetek is meglátogatták egymást, testvéri kapcsolatot létesítettek, civilszervezetek, kulturális egyesületek úgyszintén.

A fogyás megállítása

A közös program célja a Hunyad megyei szórvány megerősítése, a fogyás megállítása, hangsúlyozta évértékelő beszédében Tamás Sándor. Jövőre ugyanis népszámlálás lesz, s az a cél, hogy minél többen merjék magukat magyarnak vallani, miután 1992 és 2002 között a Hunyad megyei magyarság 35 000-ről 25 000-re csökkent. A háromszékiek (a kovásznai megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat) 100 000 lejjel támogatták az Összetartozunk program rendezvényeit. A hozzájárulást egyöntetűen szavazták meg a megyei tanácsban, ami ritkaságszámba megy, mivel az MPP-s és a román tanácsosok általában ellenzik az RMDSZ-es vezetőség elképzeléseit, mondta Tamás Sándor.

Az együttműködés azonban nem egyoldalú, a székelyeknek is hasznos, hiszen megismerkedhetnek a szórvánnyal, ahonnan példát vehetnek magyarságtudatból és megmaradásért folytatott küzdelemből, a gazdag múltról nem is beszélve.

Éppen ezért az Összetartozunk program bővítését tervezik Szeben megye bevonásával, ismertették elképzeléseiket a háromszékiek. A szomszédos Hargita ugyanis két megye magyarságával, Temessel és Beszterce-Naszóddal épített ki hasonló kapcsolatot. Sőt, a magyarországi testvérmegyéket, testvérvárosokat is be kell vonni.

Szórvány más szemszögből

Hasonlóképpen vélekedett Talabér Márta, Várpalota (Veszprém megye) polgármestere, budapesti országgyűlési képviselő, aki jövőre közös tanácsülést tervez Petrozsényban a helyiekkel. Petrozsény és Várpalota ugyanis testvérvárosok, s az anyaországiaknak meg kell tanulniuk, hogy Dél-Erdély a magyar szellemiség és történelem része, ahol a magyarság ma is építkezik, nemcsak „terra incognita” Magyarország és Székelyföld között.

Antal Árpád nagy hibának nevezte, hogy 20 évig a háromszékiek csak átutaztak Hunyad – és a többi dél-erdélyi – megyén Magyarország felé tartva. Holott a szórványtól többet tanulhatnak, mint az anyaországiaktól, ezért még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az együttműködésre, s az Összetartozunk programot mindenképpen bővíteni kell.

Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa is hasznosnak tartja az együttműködést, melynek kialakításához személyesen is hozzájárult 2009-ben, amikor néhány hónapig Kovásznában volt kormányfelügyelő. A szórvány és a székelyek testvérek, ugyanazok a szülők – Erdély és a magyar nyelv – gyermekei. Egymásra találásuk, együttműködésük természetes, hiszen összefogva a testvérek erősebbek, főleg olyankor, amikor Budapestről is végre konkrét nemzetstratégiára lehet számítani. Csupán azzal a megjegyzéssel, hogy „mi itt Hunyadban nem vagyunk szórvány, senki sem szórt be, mi megmaradtunk”, mondta a megye főispánja.

Három harmad

Sok vagy kevés az 5000 résztvevő a közös rendezvényeken, fogalmazta meg a kérdést Winkler Gyula. Székelyföldön annyi egy nagyobb község lakossága, Hunyadban viszont a magyarság negyedét-ötödét jelenti. De nem is a számok számítanak, hanem a kapcsolat tartalma. A közös programok révén magyarabb lesz a szórvány jövője. A szórványmagyarság egymagában gyenge, külső támogatásra szorul. A háromszéki – és immár az anyaországi – felkarolás sokat számít. Sőt, az is rendkívül fontos, hogy Budapest a három harmadra helyezi az erdélyi magyarságnak szóló nemzetpolitikáját, melyben a székelyföldi tömbvidék, a partiumi és belső erdélyi vegyes vidék és a dél-erdélyi szórvány egyenlő figyelemben részesülnek, noha számbelileg eltérő a súlyuk, szögezte le az EP-képviselő, miután pénteken a budapesti országházban részt vett a magyar parlament és a határontúli magyarság bizottságának ülésén. Az erdélyi magyarság – sőt az egész Kárpát-medencei magyarság – nem maradhat meg, ha valamelyik harmad szenved, vagy megfeledkeznek róla.

Kölcsönös előny

A szórvány–Székelyföld kapcsolat Erdélyen belül erősíti meg a három harmadot, a háromszéki kapcsolat a hunyadi szórványt. Egyéni szinten is. Például a Hunyad megyei magyar gyerekeknél előfordul, hogy szünetben, egymás között néha románul beszélnek. Néhány napos háromszéki kirándulásnál, az ottani gyerekekkel való kapcsolat után már egymás között is magyarul beszéltek, ismertette tapasztalatát Babos Aranka.

Néhány közös program után a székely gyerekek sem csodálkoznak többé el azon, hogy Hunyadban is beszélnek magyarul, mondta Demeter László tanár, kovásznai megyei tanácsos, az Összetartozunk program egyik felelőse, aki 9 éve minden nyáron Hunyad és Fehér megyébe hoz táborozni székely gyerekeket a dicső magyar múlt megismerésére. Mert Hunyad a magyar múlt kincsesbányája.

Az elhangzottak után Antal Árpád székelyes humorral jegyezte meg: hogyha tovább erősödik a kapcsolat, lehet, hogy a vegyes házasság fogalom más értelmet kap, román és magyar helyett hunyadi és háromszéki házastársakra utal.

Tekintettel az egy éve tartó együttműködés gazdag tartalmára, aligha volt meglepő, hogy a mérlegvonó oklevelek osztásával végződött.