Több, mint 50 000 hunyadi külföldön

Legalább 50 000-re tehető a külföldön boldoguló Hunyad megyeiek száma, véli Vasile Iorgovan-Velichi, a Hunyad megyei munkaerő-foglalkoztató ügynökség (AJOFM) igazgatója. 

Azért csak becslésről lehet, szó, mert pontos statisztikát sem a romániai sem a befogadó ország hatóságai nem készítenek. A nyugati munkáltatókat inkább a vendégmunkások szakmai felkészültsége érdekli, mintsem származási helyük. A külföldön boldogulók pedig nem kötelesek értesíteni a hatóságokat döntésükről. Sokan egyénileg próbálnak elhelyezkedni külföldön, nem mindenki veszi igénybe az AJOFM ilyen jellegű szolgáltatásait. Az EURES-program keretében ugyanis az AJOFM is közvetít külföldi munkalehetőségeket. Számos egyéni szerencse-próbáló mégis az AJOFM-hez fordul, mivel az EU-s egyezmények révén, ha idehaza befizetik a társadalom-biztosítást, akkor külföldön is részesülhetnek egészségügyi ellátásban és szociális járulékokban.

Az AJOFM információ szerint a legtöbb Hunyad megyei Spanyolországban, majd sorrendben Németországban, Olaszországban és Dániában vállalt munkát. Az EURES-program keretében mindenekelőtt az alacsony képzettségű szakmákban helyezkednek el, építőipari munkásként, mezőgazdasági dolgozóként, vagy szakképzetlen munkásként.

Mindezeket a szociológiai és demográfiai fejlemények is megerősítik. A legutóbbi népszámlálás szerint 2002 és 2011 között Hunyad megye lakossága 487 000-ről 396 000-re csökkent, ami nagyrészt a kivándorlás számlájára írható. Ugyanakkor a legnagyobb népességcsökkenést a Zsil völgye bányászvárosaiban, valamint a kohászati orientációjú Vajdahunyadon és Pusztakalánon jegyezték. Vagyis ott, ahova tömegesen áramlott a szocializmus idején a szakképzetlen munkaerő, s amely a nehézipar hanyatlásával már nem találta helyét Hunyad megyében.