Török Zsolt az Everest lányát készül meghódítani

Egy újabb hétezrest nézett ki magának az aradi hegymászó, és április 18-án újból Nepálba utazik, hogy másodmagával meghódítsa az Everest lányaként elhíresült Pumori-csúcsot (Himalája) a maga 7616 méterével.

– Vlad Căpuşan lesz a társam most is, és az elkövetkezendő években. Ő jelenleg 27 éves, és ameddig bírom, vele fogok mászni, mert végre megtaláltam azt az eltökélt, nagyon ügyes, tehetséges fickót, akivel lehet ilyen nagy dolgokat véghez vinni. Vlad benne van az üzleti szférában is, egyetértünk mindenben, és jobban tudjuk magunkat, egymást, a csapatot promoválni. Nem mellékes, hogy tavaly három csúcsot másztunk együtt sikeresen, mind a három nagy tét volt. Ennyi közös mászás után egészen másképp állunk hozzá ehhez.

– Mit kell tudni a Pumoriról? Azon kívül, amit a wikipédia ír, például egy alpinista hogyan látja?

– A Pumori-csúcs közvetlen szomszédságában van a Mount Everestnek.

Az érdekes az, hogy a Pumori és a Lingtren gleccserről indult el az a lavina 2015-ben, ami elsöpörte az alaptábornak egy részét. Erről a csúcsról valóban nincs sok információ, hiszen ez nem egy gyakran és sikeresen mászott csúcs. Statisztikailag kb. 500 ember érte el a csúcsot és 40-en haltak meg eddig – ez nem egy ijesztő arány. Mi a déli falon akarunk mászni, egy új úton, ami azt jelenti, hogy az első megmászás új úttal lenne. Ez egy bravúr, mert a már minden létező ideális, könnyebben mászható útvonalakat megmászták, úgyhogy nagyon fel kell kötni a gatyát, ha mi egy új úttal akarunk előrukkolni. A Pumorit én már nagyon régóta kinéztem magamnak, mert az Everest környékén van, és minden egyes Everest-expedíció kapcsán megjelenik. A különbség csak az, hogy az Everest-mászóknak egy nagyon kicsi százaléka merészkedne a Pumorit mászni. Ez egy nagyon nehéz csúcs, ugyanakkor nagyon szép és látványos, piramis alakú. Mindenképpen nagy eredmény világszinten, ha valaki megmássza. Nincs arról információm, hogy hány év óta nem jutott fel egy csapat sem a csúcsra, de valószínűleg már nagyon rég óta nem jegyeztek sikeres csúcshódítást. Elég veszélyesnek mondják, ami engem kevésbé érdekel. Leginkább az érdekel, hogy technikailag mennyire nehéz. A veszélyes dolgokat mindig bevállalom, a technikai része a kihívás.

– Milyen hosszúra tervezitek az expedíciót?

– Egy hónap lenne. Maga a csúcsmászás maximum 5 napba fog telni, utána a lefele út olyan 2–3 nap, de lehet, két nap alatt is megoldjuk. Ennek a csúcsnak a megmászási ideje egybe esik az Everest megmászásának az idejével, ez május 15–16-a körül lenne, akkor van ott jó idő. Addig akklimatizálódni kell, felkészülni stb.

– Milyen gondolatokkal vágsz neki az útnak?

– Ahhoz képest, hogy két héttel ezelőtt még majdnem úgy volt, hogy nem tudok eljutni, mert nem jön össze, csodálatos módon mégiscsak összejött a fő szponzoromnak köszönhetően (egy olaszországi alpinista felszereléseket gyártó cég). Amikor megtudták, hogy milyen gyengén állunk szponzorok szempontjából, rögtön beszálltak annyival, hogy meg lehessen valósítani ezt az expedíciót. Van bennem egy kis izgalom, meg egy kis fáradtság is emiatt a pénzügyi huzavona miatt, de ugyanakkor tudom, hogy amikor a gépre felszállunk, onnantól kezdve semmi más dolgunk nincs, csak hegyet mászni. És az nagyon jó.