Tóth Árpád emlékezetére írt könyvet Ujj János

Tóth Árpád életművének aradi vonatkozásait, a költő emlékezetének alakulását és a romániai magyar irodalomtörténetben elfoglalt helyét járja körül Ujj János helytörténész legújabb kötete, a Fájó büszkeségem s vigaszom, Arad. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelent könyvet október 8-án mutatták be a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében, a pedagógusnap rendezvénysorozatának részeként. A szerzővel Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszélgetett.

A könyv ötletét egy évforduló adta: 2026-ban van Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Ujj János elmondta, hogy rendszeresen áttekinti a következő év jeles eseményeit és évfordulóit, két évvel ezelőtt pedig így akadt rá a költő nevére. Ekkor határozta el, hogy összegyűjti mindazt, ami Tóth Árpádhoz és aradi, romániai, vagy akár anyaországi emlékezetéhez kapcsolódik.

„Bevallom őszintén, hogy nagyon keserves és lehangoló volt az eredmény: Tóth Árpádnak Romániában az utóbbi 60–70 év alatt összesen két kötetét adták ki” – fogalmazott a szerző.

Tóth Árpád mindössze 42 évet élt, és életének csupán három évét töltötte Aradon. Szülei később Debrecenbe költöztek, a költő ott érettségizett, majd Budapesten folytatta egyetemi tanulmányait. Aradhoz közvetlenül mindössze egy verse kapcsolódik: az Arad, amely 1920-ban született.

„Ennyi, ami Aradhoz kötötte, mégis azt mondom, hogy hála Istennek, az aradi magyarok mindvégig aradinak tartották, és megemlékeztek róla, amikor csak lehetett. Aradon kívül Romániában egyetlen településen sincs megemlékezés, ami hozzá kötődne” – hangsúlyozta a helytörténész.

A könyvbemutatón az a kérdés is felmerült, miért nem kapott Tóth Árpád olyan széles körű elismerést, mint több jelentős kortársa, Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső. Pedig az irodalomkritikusok értékelése szerint életműve értékében és terjedelmében is méltó összehasonlításra az övékével.

Ujj János úgy véli, a költő háttérbe szorulásának egyik oka éppen költészetének sajátos természetében keresendő. Tóth Árpád nem forradalmi eszmék vagy egy vallási világkép hirdetőjeként vált jelentőssé, hanem az emberi törékenység, a szépség és az elmúlás finom érzékenységű megszólaltatójaként.

„Állítom, hogy ilyen gyönyörű verseket, mint ő, csak a legnagyobbak tudtak írni. Ezért esett őrá a választásom, és örülök sikerült ezeket az információkat összegyűjtenem, amelyek most ebben a kötetben megjelentek” – mondta a szerző.

A kötetet Nagy István szerkesztette, tördelte és gondozta, megjelenését pedig az Arad Municípiumi Kulturális Központ támogatta. A Fecskés Könyvek sorozatában ez az 52. kiadvány, Ujj János könyvei között pedig a 23.