Tóth Csaba a magyaroknak hálás a tisztségért

Tóth Csaba ügyvéddel, az impériumváltás óta eltelt évszázad első magyar nemzetiségű Arad megyei prefektussal (kormánymegbízottal) a koronavírus-járvány közepette kifejtett felelősségteljes munkájáról beszélgetünk.

– Prefektus úr, milyen érzés az impériumváltás után 100 évvel első magyar nemzetiségű kormánymegbízottként dolgozni? Büszkeséggel vagy többlet lelki teherrel jár-e?

– A prefektust nem választják, hanem kinevezik, ezért a tisztség a magyarság érdemének tekinthető, hiszen a választásokon elért jó eredményeknek köszönhetően tehetett az RMDSZ a prefektus személyére vonatkozó javaslatokat országszerte. Az Arad megyei magyarságnak ezen túlmenően is oka van a büszkeségre, ugyanis aligha gondolhattuk volna, hogy 100 év után prefektusi tisztséget kaphatunk. Tehát közösségi szempontból büszkeség, a hétköznapokban azonban a tisztségviselőnek komoly teher. Különösen manapság, amikor ilyen nehéz időket élünk.

– Amint értesültünk, a kinevezése után azonnal a „mélyvízbe” került, ugyanis a sertéspestis miatt Kürtösön több ezer beteg sertés megsemmisítését kellett felügyelnie. Beszélne-e erről?

– Eredetileg úgy gondoltam, ha odakerülök, minden munkatársammal lesz időm megismerkedni. Természetesen, nem a Prefektúra alkalmazottjaira, hanem az alárendelt intézmények vezetőire gondoltam, akikkel közösen folytatjuk a reánk váró munkát, hiszen komoly szerep vár ránk a kormányprogram megavalósításában. Emelett úgy gondolom, bizonyos dolgok az intézmények szintjén különös figyelmet érdemelnek, kezdve az ügyfélbarát szemlélettől a digitalizálásig, hiszen mi vagyunk a polgárokért, és nem fordítva. Az eredeti elképzelésekhez viszonyítva, egy hónappal a kinevezésem után is ott tartok, hogy még nem sikerült az összes intézményvezetővel elbeszélgetnem. Történt ugyanis, hogy a kinevezésemnek a másnapján elkezdődtek a sertéspestisből adódó gondok. Mert ugyan már az elmúlt év óta küszködik a megye a járvánnyal, de a kinevezésem után egy Arad megyei kereskedelmi egységben történt meg a tömeges fertőzés. A kürtösi Muscă Dimitrie mácsai sertésfarmján ugyanis 22 ezer sertés betegedett meg, aminek a kezelésére két hetünk ment rá. Az EU-s jogszabály szerint a beteg állatokat égetéssel kell megsemmisíteni. Vagyis le kell ölni, el kell égetni. Arad megyében azonban 22 ezer sertés megsemmisítésére még nincsenek meg a technikai feltételek, ezért mindenfajta alternatív megoldást kellett keresnünk, amelyek ráadásul törvényesek is. Nem akartam olyan intézkedésekkel kezdeni a prefektusi pályát, aminek a törvényessége megkérdőjelezhető, ezért csak több kísérlet után találtuk meg a földeléses eljárás olyan végrehajtását, melynek során mindenfajta környezetvédelmi követelménynek is eleget tettünk. A leölt 22 ezer sertésnek a 70-75%-át temettük el, a többit sikerült elégetni.

– De hát ez a hatalmas munka mellett hasonló méretű felelősség is volt! Ezt hogyan sikerült egyeztetni?

– Valóban, az óriási felelősség és munka mellett, hasonló méretű gondot is jelentett, hiszen meglehet, sokan nem kedvelik Muscă urat, aki nem könnyű ember, de az ő helyzete sem volt egyszerű, hiszen a jelzett farm egy életnek a munkája, ami egyik napról a másikra elveszett. A kártalanítási dokumentáció előkészítése folyik, de a kártérítés ellenére is nagy a veszteség, hiszen a farm újratelepítése több évet is igénybe vehet. Az ő anyagi vesztesége országos viszonylatban is az első három közé emelkedik…

– Tudtommal a kürtösi vállalkozó nem csupán Arad megye, hanem a környező megyék városaiban, nagyobb településein is hentesüzleteket működtet. Azokra milyen sors várhat?

– A törvény szerint a farmról származó termékeit, mintegy 60 tonnányi készterméket is vissza kellett vonnia, ezeket is meg kellett semmisíteni. Én sem gondoltam volna, hogy ilyen gondokba tenyerelek, hiszen Arad megyében mintegy 43 sertéspestises gócpont létezik. Példának okáért Mácsán a faluban is, de sok más településen is megyeszerte. Itt valamennyi könnyebbséget jelent, hogy kisebb állományról beszélünk, de ezekben az esetekben is be kell tartani a járványügyi intézkedéseket.

A helyi vonatkozású egyéni esetek mellett legnagyobb a mácsai, illetve a Simonyifalvától Apáti irányában lévő Smithfield egyik farmján 5800 állat betegedett meg. Tekintve, hogy a Smithfield nagyvállalat, rendelkeznek a megfelelő égetési kapacitással, de sajnos itt is meg kell semmisítenünk a teljes állományt.

Legfontosabb a vírusfertőzés megállítása

– Milyen helyzetben van a kormánymegbízott, aki a kormányt képviseli, amikor, szólásszabadság lévén, főként az ellenzék részéről, több oldalról is kritizálják? Hogy lehet mindezt kivédeni vagy elviselni?

– Manapság a prefektúra munkájának igen nagy részét a COVID–19-cel, vagyis a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tevékenység teszi ki. Aradon a kórház intenzív osztálya tele van fertőzöttekkel, sajnos nagyon sok a súlyos eset. Ugyanakkor az emberek egy része szkeptikusan áll a járványhoz, nem hisz benne, ezért nem is veszi komolyan az óvintézkedéseket és kritizálja is őket. Ilyen feltételek között próbáljuk keresztülvinni a védőoltás programot is. Alapvetően minden olyan dolog, ami a kormánytól érkezik vagy a kormányprogramnak a része, az a prefektúrára tartozik. Éppen ezért, minden területet le kell fednünk a prefektúra szintjén. Magam vagyok az elnöke annak a bizottságnak, amelynek tagjai a járványbetegségek visszaszorításán dolgoznak. Tegnap is Mácsán, majd Simonyifalván is jártam, ellenőrizni az ott zajló védekezést. A COVID–19-cel kapcsolatos, hogy a Megyei Katasztrófavédelmi Bizottságnak is én vagyok az elnöke, ezért tudom: olyan sok, ráadásul súlyos betegünk van a megyében, hogy más megyékbe is kénytelenek voltunk fertőzötteket átutalni. Ezzel párhuzamosan, a karantén-beosztásokat is felügyeljük, de a védőoltás-programon is keményen dolgozunk, Aradon már több mint 50 ezer embert beoltottunk. Ezeket látva kijelenthetem, hogy a járvány megfékezésének egyetlen módja, ha minél többen beoltatják magukat.

– A koalíciós partnerek segítenek-e a hatalmas tehernek az elviselésében?

– A két alprefektus a koalíciós partnereknek a képviselői, ők is kiveszik a munkából a részüket, de van egy csomó olyan feladat, ami kimondottan a prefektusra tartozik. Az elmúlt csütörtökön találkoztunk a megyebeli parlamenti képviselőkkel, akiket meghívtam, és felvetettünk egy sor olyan kérdést, amelyeknek a megoldásában a segítségüket kérjük. Ugyanakkor a szakminisztériumokkal is szorosan együttműködünk. Példának okáért, a sertéspestis kezelésének a kérdésében nagyon jól együttműködtünk a Környezetvédelmi Minisztériummal. Tánczos Barna miniszter úr nagyon sokat segített. Ugyanakkor a 18-as törvény legutóbbi módosítása okozott egy olyan joghézagot, ami miatt bizonyos esetekben nem tudjuk elbírálni a kéréseket, ezt is orvosolni szeretnénk. Arad megyében 2400 ilyen visszaigénylési kérés vár megoldásra.

– A 10-es, föld-visszaszolgáltatási törvénnyel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznak?

– A 18-as törvény mellett az intézményünk a többi föld, illetve ingatlan-törvényben kiszabott feladatokat is ellátja. Ezeknél a helyzet változó, vannak olyan visszaszolgáltatás típusok, ahol már az esetek nagy része megoldásra került, de van még jó néhány problémás eset, mint például amelyet említettem. A 10-es törvény esetében is változó a helyzet.

– Tudok olyan személyekről, akiknek a 10-es törvénnyel kapcsolatos kárpótlása évek óta késik, ők mire számíthatnak?

– Azokban az esetekben, ahol nem volt lehetséges a természetbeli visszaszolgáltatás és kárpótlás lett megítélve, úgy gondolom, hogy ez kifizetésre is kerül, de ez nem a prefektúra hatáskörébe tartozik. Ugyan most a járványhelyzet miatt nem tartunk fogadóórákat, én viszont arra kérném az olvasókat, ha olyan ügyük van, amiben segíteni tudunk, akár visszaszolgáltatási kérdésben, keressenek meg vagy az RMDSZ-irodán keresztül vagy egy beadvánnyal a prefektúrán, és megpróbálunk segíteni.

A prefektus állandó készenlétben

– A prefektus számára van-e olyan időpont, amely után már nem lehet háborgatni?

– Sajnos nincs, mert az adódó váratlan, közérdekű események miatt bármikor a helyszínre kell mennie. A COVID-állapot miatt hozott újabb kormányrendelet szerint, azokon a településeken, ahol 4–7,5 ezrelék között van a fertőzési ráta, hét végén hamarább be kell zárni a boltokat, este hamarabb lép életbe a kijárási korlátozás. Tehát ha változik a jelzett fertőzési ráta, akkor be kell hívni az érintett bizottságot, amelynek a tagjaival megvitatjuk a jelzett településeken életbe léptetetendő újabb rendelkezéseket. Tulajdonképpen az elmúlt szombaton, de vasárnap is össze kellett hívni a bizottságot…

– Hogyan viseli el a család a sok gyűlésezést?

– Nem örülnek neki, de hát, ez van… Mert ugye, ha nem lenne vírusfertőzés, ráadásul sertéspestis-járvány is, nyugodtabban élhetnénk. Ezzel párhuzamosan foglalkozni kell a prefektúra napi ügymenetével, az alárendelt intézményekkel és egy sor más dologgal, amit a törvény előír.

– Mindent egybevetve, ha vállalta, akkor legjobb tudása, energiája szerint, mindenképp eleget is próbál tenni a kormánymegbízott tisztséggel járó elvárásoknak?

– Inkább úgy értelmezném: a tisztség nagy megtiszteltetés nemcsak számomra, hanem a magyarság számára is, hiszen az eltelt 100 évben erre a megyénkben nem volt példa. Másrészt úgy gondolom, most van egy különleges helyzet, amit mindenképp kezelni kell. Ha sikerül úrrá lennünk a vírusfertőzés, illetve azzal együtt a sertéspestis okozta nehézségeken, különleges helyzeteken, akkor foglalkozhatunk azokkal a dolgokkal is, amelyeket szeretnénk megvalósítani.

– Nem érez-e valamilyen gyanakvást a román alárendeltjei részéről?

– Ilyet nem tapasztaltam, hiszen a közösségi gondoknak nincs nemzetisége.

Szorgalmazná az aradi vár civil hasznosítását

– Váltsunk témát: az aradi várnak a hosszú ideje húzódó civil hasznosítása, kulturális központtá alakítása belátható időn belül megtörténhet-e?

– Hosszú idő után a múlt héten jártam a várban, a katonaság egyetlen épületet használ, ami nagyjából karban is van tartva. Olyan helyzetben vagyunk, hogy a város sem tehet vele semmit, mert a Védelmi Minisztérium birtokában van, de az sem tudja kihasználni. Szerintem, ott három lehetőség kínálkozik: a hadsereg fektet pénzt a restaurálására, aminek nincs realitása, mert nem érdekük. Másik lehetőség szerint, megkapná a város és pályázati támogatással felújítaná. Szerintem, leginkább járható út lenne a kettős felhasználás. Vagyis maradna a hadsereg azon a szúk területen, amit használ, és a város kapná meg a többit. Jelenleg ugyanis a parancsnoknak a jóindulatán – ami valóban meg is látszik – múlik az épületeknek a karbantartása. Szerintem, ha lesz rá politikai akarat, akkor a hadseregnek máshol biztosítanak helyet és felújítják a várat. Mert jelenleg az ott állomásozó katonaság néhány száz főre apadt, tehát akár az arad-gáji, ugyancsak romos laktanyán kívül is találhatnak helyet számukra. Bízom benne, hogy lesz megfelelő politikai akarat a vár civil hasznosítására. Tudtommal erről a kormányfővel, de a hadügyminiszterrel is folytak tárgyalások. Mivel magam a kormány helybeli képviselője vagyok, egyben az aradi közösség érdekeit is képviselni fogom a vár ügyének a legjobb megoldása érdekében.

– Turisztikai szempontból vonzónak tartja-e Aradot?

– Sajnos be kell ismernünk: manapság Arad nem vonzó város. Egyetlen hely, ahova sokan eljönnek, az a Szabadság-szobor, de annál megállnak az autóbuszok, amelyeknek az utasai a Szobor mellett megnézik a környezetét is, majd tovább utaznak, talán meg sem ebédelnek Aradon. Arad turisztikai vonzatának az emeléséhez fel kellene újítani a belváros patinás épületeit, a Vesztőhely környékét, de Arad környékén is szükség lenne olyan helyekre, amelyeket érdemes lenne megnézni, illetve viszonylag olcsó szállást, ellátást is biztosítani. Úgy gondolom, ebben a kérdésben is együtt kell működnünk az önkormányzatokkal, hiszen ahogy a beiktatáson is elmondtam, mi nemcsak a kormány képviselőinek kell lennünk a megyében, hanem a megye képviselői is a kormánynál.

– További sok erőt és kitartást kívánok a kormánybiztos-megbízatásához, köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!