Új kutyamenhelyekre van szükség

A kóbor kutyák számának folyamatos növekedése miatt az Aradi Prefektusi Hivatal kérésére Arad Megye Tanácsának székhelyén szerda délután Arad megye valamennyi polgármestere összegyűlt, hogy részt vegyen a kóbor kutyák számának csökkentését, az általuk terjesztett betegségek és az esetleges kutyatámadások megelőzését érintő megbeszélésen.

Az ülésen az Arad Megyei Rendőr Felügyelőség (IPJ) főfelügyelője, Dan Stoicănescu, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (DSVSA) igazgatója, Marcel Roșu, a megyei tanács elnöke, Iustin Cionca és Arad Megye Prefektusa, Tóth Csaba vett részt, aki felhívta a jelenlévő polgármesterek figyelmét arra, hogy valójában mekkora is a baj.

„Arad megye teljes területén kizárólag egy felhatalmazott kutyamenhely található, ez a municipiumban lévő menhely. A polgármesterek révén non-profit szervezetekkel, vagy egyesületekkel kötött szerződések nem törvényesek, mert ezek az egyesületek nem felhatalmazott menhelyek. Létre kell hoznunk egy polgármesteri egyesületet ahhoz, hogy legalább 2-3 új menhely jöhessen létre, vagy amennyire szükség van” – mondta Tóth Csaba.

„Az Arad megyében tevékenykedő állatorvosoknak kötelességük csippel ellátni a kutyákat, a nélkül, hogy pénzt kérnének a műveletért. Ennek fejében megoldást kell találnunk a mikrocsipek beszerzésére, amihez az önök segítsége és együttműködése szükséges” – folytatta a prefektus, majd figyelmeztette a polgármestereket, hogy abban az esetben, ha egy kóbor kutya megharap valakit, az a polgármesterek felelőssége, törvényileg is.

A kóbor kutyák kérdésével kapcsolatban Marcel Roșu, a DSVSA igazgatója a következőket mondta: „A gazdátlan kutyák problémája egy nemrég történt bukaresti eset miatt került előtérbe (utalt ezzel arra a januárban történt esetre, mely során egy nőt kocogás közben kutyák támadtak, és öltek meg). Az aktuális törvények értelmében csak a mikrocsippel rendelkező kutyákat olthatják be veszettség ellen, így a mikrocsip nélküli kutyákat nem. Ebben az esetben fennáll a veszélye, hogy az állatok között elterjedhet a veszettség, vagy ne adj’ Isten emberre is átterjedhet. Új menhelyekre van szükség a gazdátlan kóbor kutyák számára, mert az egyesületek menhelyei illegálisan működnek, nincs felhatalmazásuk. Azonosítanunk kell a területi adminisztratív egységek szintjén az összes kóbor kutyát, hogy mikrocsippel láthassuk el azokat, és később sterilizáljuk őket. Kóbor kutyákról beszélünk, amelyekért, ismét mondom, a helyi adminisztráció felel. A mikrocsipeket díjmentesen helyeznénk a kóbor és a nem kóbor kutyákba is. Nem kerülnek sokba, egy mikrocsip ára 10 lejről indul. A helyzet megoldása a kutyák mikrocsippel történő megjelölésétől és elfogásától indul, hogy utána menhelyeken helyezzék el őket.”

Dan Stoicănescu (IPJ) a kóbor kutyákkal és a házi kedvencként tartott kutyákkal kapcsolatos szabályokról beszélt, amelyeket a gazdik nagy része nem tart be:

„Abban a helyzetben vagyunk, hogy bírságokkal kell sújtanunk azokat, akik nem tartják be a törvényeket. Eddig nem büntettünk, és nem is szeretném, ha büntetnénk, viszont nem szeretnénk olyan esetekben eljárni, mint amilyen Bukarestben történt” – mondta Stoicănescu. – „Sajnos, mi nem vehetünk részt a gond megoldásában, mindössze ellenőrizni tudjuk. Egy sajnálatos eset miatti eljárás során a törvények szerint kell cselekednünk. A kóbor kutyák esetében a polgármestert terheli a személyi és a jogi felelősség is. Súlyos esetekben a bírság a legkisebb gondjuk, ha arról van szó, hogy valaki súlyosan megsérült, vagy belehalt egy kutyatámadásba” – magyarázta a rendőrfelügyelő.

Iustin Cionca megyei tanácselnök közölte a polgármesterekkel, hogy megfelelően tájékoztatták őket a fennálló helyzetről és az esetleges következményekről, így senki nem mondhatja azt, hogy nem tudott róluk, ha felelősségre vonják őket. A polgármesterek viszont nem értettek egyet az elhangzottakkal. Az egyik polgármester azt nehezményezte, hogy minden kutyákkal kapcsolatos költséget (mikrocsip, menhely, sterilizálás stb.) a helyi adminisztrációra hárítanak, holott országszerte gondot jelentenek a kóbor kutyák, nem csupán Arad megyében.

„A kormánynak kell országos szinten egy programot találnia és támogatási forrásokat biztosítania, akár a PNRR-programon keresztül. Mi kis költségvetéssel rendelkezünk, kétlem, hogy megengedhetnénk magunknak egy menhely létrehozását” – mondta a polgármester.

Egy másik polgármester úgy vélte, hogy a kezdeményezés elindításával öt éven belül végleg megoldódna a probléma, s a vízügyi, vagy más területfejlesztési projektekre hivatkozva kijelentette, hogy ahogy a fejlesztési projektekért összefognak a polgármesteri hivatalok, úgy összefogással ezt a helyzetet is orvosolhatják. Az ötletet átgondolva a megyei tanács elnöke arra kérte a polgármestereket, emeljék fel a kezüket, ha részt vennének egy olyan polgármesteri egyesület létrehozásában, amelyen keresztül közös forrásokból (a közigazgatási egységek hozzájárulásából) menhelyeket építhetnek, s a legtöbb polgármester pozitívan viszonyult a felkéréshez.

A DSVS adatai szerint tavaly összesen 37 000 olyan kutyát oltottak be veszettség ellen az intézmény állatorvosai, amelyek nem rendelkeztek mikrocsippel, míg 27 000 kutyát magán állatorvosi rendelőkben oltottak be. A kutyák nagy része kóbor kutya volt. Abban az esetben, ha a gazdátlan kutyákat nem olthatják be veszettség ellen, egészségügyi vészhelyzet alakulhat ki, az utcán kóborló, de a házi és a vadon élő állatok között is, s ennek elkerüléséért a helyi közigazgatásnak kell tennie.