Újjáépítenék a római amfiteátrumot

Újjáépítik a várhelyi (az egykori Ulpia Traiana Sarmizegetuza) római amfiteátrumot? A dévai múzeum ezt tervezi, miután megszerezte az összes szükséges engedélyt a kulturális minisztériumtól, jelentette be a tegnapi sajtóértekezleten Liliana Ţolaş múzeumigazgató.

Kimagasló, több évre húzódó projektről van szó, melynek kivitelezéséhez megszerezték a szaktárca mind a hat bizottságának engedélyét, illetve a miniszter aláírását. Romániában példátlan kezdeményezés, s Európában is kiemelkedő, eddig csupán egy Spanyolországban található régi római amfiteátrum újjáépítése történt meg, mondta Toma Goronea régészprofesszor, a gyulafehérvári egyetem szakértője, a projekt történelmi vonatkozásának felelőse.

Az egyetlen kérdés a finanszírozás, hiszen 5 millió euróra lenne szükség. December elején személyesen Brüsszelbe utazik, ahol EU-s szakértőkkel tárgyal a finanszírozási lehetőségekről, szögezte le a múzeum igazgatónője. A Hunyad Megyei Tanács EU-s pályázatot tervez a jövő év elején, az önrészesedést pedig saját forrásaiból állják. Amennyiben sikerül megszerezni a finanszírozást a 2014–2020-as uniós alapokból, a munka olyan 3,5-4 évig elhúzódhat Stelian Fleschin, a kulturális minisztérium építésze, a projekt műszaki oldalának vezetője szerint. A részletes tervek már elkészültek – nélkülük a szaktárca nem adta volna ki az engedélyeket –, s amennyiben sikerül megszerezni a finanszírozást, kb. 2020-ra teljes pompájában álló, 5000 férőhelyes újjáépített római amfiteátrum várja a turistákat és a kultúra kedvelőit. Az újjáépítendő amfiteátrumot ugyanis kulturális rendezvények színhelyének tervezik, mindenekelőtt színház- és operaelőadásokra, hangsúlyozta Liliana Ţolaş.

Római múlt, magyar vonatkozás

Ulpia Traiana Sarmizegetuza a római hódítás utáni Dacia tartomány fővárosa volt, az amfiteátrum két részben épült meg: először 119–121-ben ideiglenesen, fából, nem sokkal Dacia 106-os római meghódítása után, majd véglegesen kőből és márványból 158-ban. A 271-es római visszavonulás után az amfiteátrum romokba dőlt, évszázadokon keresztül nyoma sem maradt, amíg 1880-ban magyar régészek feltárták maradványait. A feltárás Szinte Gábor nevéhez fűződik, de Téglás Gábor és Király Pál is besegítettek, szögezte le Toma Goronea. Kiváló munkát végeztek, az azóta eltelt több, mint 100 év régészeti kutatásai mind arra alapoztak. Vigyázzon az ékezetekre, azokat is ki kell írni, magyarul úgy helyes, figyelmeztette e sorok íróját a gyulafehérvári régészprofesszor, amikor a feltárók pontos nevéről érdeklődött, a román újságíró kollégák derűltségére.

Az amfiteátrum 90x90 centiméteres, 27 centi vastagságú lapokból készült, 12 bejárata volt, a régészeti feltárások során sikerült beazonosítani annak teljes struktúráját, s ebből kifolyólag lehetséges a hű újjáépítés. Sőt, csakis olyan építőanyagokat használnak, amilyet a rómaiak is ismertek, beton vagy egyéb modern szerkezet nem lesz, szögezte le Stelian Fleschin. A cél az, hogy az amfiteátrum minél jobban hasonlítson a közel kétezer évvel ezelőtti eredetihez.